Brüsszelben nem estek hanyatt a visegrádiak felajánlásától

A V4-ek 11 milliárd forint értékű euróval szállnának be Olaszország védelmébe. Csakhogy a többiek szerint ez még nem váltja ki a kvótát.

„7.40. Irány Brüsszel! Harcolni fogunk” – írta ki Facebook-oldalára Orbán Viktor a csütörtökön kezdődő uniós csúcsra indulva. Vállára vetve jellegzetes táskája, és mint a mellékelt videóból kiderül, benne 2,3 millió ember véleménye, amely a kormányfő szerint súlyt ad majd a magyar álláspontnak és javítja esélyeit a vitában. Ez azonban annyiból érdekes, mert hivatalos tájékoztatás még nem érkezett arról, hogy feldolgozták volna a konzultációs kérdőíveket, még hét végén is csak részleges eredményekről számoltak be.

„Első menet végén jól állunk, pontozásos győzelem néz ki ezen a napon” – jelentkezett be Orbán Viktor nem sokkal később ismét közösségi oldalán, a felvételen a visegrádi négyek által tett felajánlás sikerét értékelve.

Az uniós csúcs előtt a V4-ek miniszterelnökei találkoztak Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel, ahol bejelentették, hogy a négy közép-európai állam összesen mintegy 35 millió eurónyi (11 milliárd forintos) támogatást nyújt Olaszországnak annak érdekében, hogy a líbiai hatóságokkal együttműködve hatékonyabban vegyék fel a harcot a migráció és az embercsempészek ellen.

Juncker ugyan a szolidaritás jeleként értékelte a felajánlást, mások korántsem rendültek meg túlzottan a beígért 35 millió eurótól. A teljesség igénye nélkül, a német és a francia elnök, az Európai Parlament elnöke, a belga és a holland miniszterelnök és nem utolsósorban az érintett, az olasz miniszterelnök is kijelentették, hogy ez a felajánlás üdvözlendő dolog, de nem helyettesíti a szolidaritást, ami a menekültek áthelyezését illeti az olasz táborokból.

Paolo Gentiloni azt mondta, hogy ez a döntés nem befolyásolja a menekültkvótáról 2015 nyarán meghozott döntést. (Ezt nem teljesítette Magyarország, holott bírósági döntés is kötelezi erre.) Az olasz miniszterelnök hozzátette azt is, hiba volt a kerítések építése. Érdekes összevetni ezt Orbán Viktor azon – szintén a közösségi médiában megosztott – gondolatával, hogy Magyarország megvédte Európa szárazföldi határait, Olaszországnak pedig a tengeri határokat kell védenie. Emmanuel Macron és Angela Merkel szintén arról beszélt, hogy a szolidaritás nem választható, minden tagállamnak egyenlő mértékben ki kell venni a részét nemcsak a külső, hanem a belső problémák megoldásában. Még élesebben fogalmazott Charles Michel belga miniszterelnök, aki szerint Európa nem egy bankautomata, „de ne legyünk naivak, néhány ország rosszhiszemű”. Érdemes megemlíteni, hogy mit mondott az uniós állam- és kormányfőknek Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke. Az olasz politikus a menekültügyi reformmal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár fontos dolog a konszenzusra törekvés, de az EU alapszerződése lehetőséget ad a minősített többséggel történő döntéshozatalra is.

Az anyagi felajánlás és a visegrádiak közös fellépése egyébként nem feltétlenül kellett, hogy meglepje az uniós vezetőket és a közvéleményt, hiszen idén júliusban a V4-ek miniszterelnökei közös levélben biztosították olasz kollégájukat, hogy akár anyagi áldozatokra is készek a migrációs nyomás enyhítésének elősegítésére. A PR-fogásnak is beillő lépés azt hivatott demonstrálni, hogy az ellenőrizetlen migrációval kapcsolatos, oly sokszor hangoztatott szolidaritás nemcsak a kvótaalapú befogadás formájában létezhet, hanem támogathatja például az uniós külső határok megerősítését.

Az idei utolsó, kétnapos uniós csúcs valójában négy csúcstalálkozót foglal magában, a vezetők először Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral beszélnek a legújabb uniós védelmi együttműködésről, aztán térnek rá a migrációra. Theresa Mayjel a középpontban a brexit ügye most nem jelent kemény diót a múlt heti áttörés miatt. Pénteken az eurózóna ügyei kerülnek terítékre.

Ám egy nappal az európai uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozója előtt nem festett túl kedvezően, hogy szópárbajba keveredett a migrációügyért felelős biztos és az Európai Tanács elnöke, mert a hirtelen – ám korántsem először – előbukott nézetkülönbség rámutatott, hogy a menekültügyet uniós szinten lehetetlen sikeresen kezelni. Mint ismeretes, Donald Tusk azt írta a csúcsot megelőző meghívólevelében, a kötelező kvóták csak széthúzást keltettek a tagállamok között, ráadásul nem bizonyultak hatékony megoldásnak a menekültelosztásban. Erre Dimitrisz Avramopulosz, a területért felelős görög biztos azt válaszolta, hogy a kijelentés semmibe veszi azt a sok munkát, amelyet mindebbe három éven át fektettünk. Tusk természetesen a vezető brüsszeli balliberális véleményvezéreknél is kiborította a bilit. Frans Timmermans bizottsági alelnök, Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője és Cecilia Wilkström, a dublini reformért felelős is megdöbbenésének adott hangot. Ez utóbbi liberális politikus arrogánsnak minősítette Tusk kijelentését. 

Szijjártó Péter csütörtökön San Franciscóból viszont azt nyilatkozta a távirati irodának, örül, hogy Tusk végre kimondja azt az igazságot, amelyet már mindenki tud. „Az illegális bevándorlást meg kell állítani, nem pedig szervezni. Egyes brüsszeli bürokraták az illegális bevándorlást folyamatosan szervezik és ösztönzik. Ez Európára és az európai emberekre veszélyt hoz” – mondta a miniszter.

A brit kormány szándékával ellentétben megszavazta szerda este a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelyben az előterjesztők jogi garanciákat követeltek arra, hogy a brit parlament dönthessen a brit uniós tagság megszűnéséről kötendő majdani átfogó megállapodásról. Amíg ez a parlamenti döntés meg nem születik, a brit kormány nem kezdhet hozzá a kilépési megállapodásban foglaltak végrehajtásához. A konzervatívok 12 képviselője szavazott „át”, köztük a párt alelnöke, Stephen Hammond is, akit azon nyomban menesztettek. A brit kormány csütörtök délelőtt közölte, az alsóházi vereség nem jelenti azt, hogy nem lesz brexit. Theresa May miniszterelnök csütörtökön az Európai Tanács kétnapos ülésére Brüsszelbe utazott, ahol az uniós tagállamok kormányfői dönthetnek arról, engedik-e, hogy a brexittárgyalások a második szakaszba léphessenek. Donald Tusk, a testület elnöke szerint ez a második szakasz lesz „az igazi próbája” a bennmaradó 27 tagállam egységének. (MN)