Brüsszelben nem estek hanyatt a visegrádiak felajánlásától

A V4-ek 11 milliárd forint értékű euróval szállnának be Olaszország védelmébe. Csakhogy a többiek szerint ez még nem váltja ki a kvótát.

Az anyagi felajánlás és a visegrádiak közös fellépése egyébként nem feltétlenül kellett, hogy meglepje az uniós vezetőket és a közvéleményt, hiszen idén júliusban a V4-ek miniszterelnökei közös levélben biztosították olasz kollégájukat, hogy akár anyagi áldozatokra is készek a migrációs nyomás enyhítésének elősegítésére. A PR-fogásnak is beillő lépés azt hivatott demonstrálni, hogy az ellenőrizetlen migrációval kapcsolatos, oly sokszor hangoztatott szolidaritás nemcsak a kvótaalapú befogadás formájában létezhet, hanem támogathatja például az uniós külső határok megerősítését.

Az idei utolsó, kétnapos uniós csúcs valójában négy csúcstalálkozót foglal magában, a vezetők először Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral beszélnek a legújabb uniós védelmi együttműködésről, aztán térnek rá a migrációra. Theresa Mayjel a középpontban a brexit ügye most nem jelent kemény diót a múlt heti áttörés miatt. Pénteken az eurózóna ügyei kerülnek terítékre.

Ám egy nappal az európai uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozója előtt nem festett túl kedvezően, hogy szópárbajba keveredett a migrációügyért felelős biztos és az Európai Tanács elnöke, mert a hirtelen – ám korántsem először – előbukott nézetkülönbség rámutatott, hogy a menekültügyet uniós szinten lehetetlen sikeresen kezelni. Mint ismeretes, Donald Tusk azt írta a csúcsot megelőző meghívólevelében, a kötelező kvóták csak széthúzást keltettek a tagállamok között, ráadásul nem bizonyultak hatékony megoldásnak a menekültelosztásban. Erre Dimitrisz Avramopulosz, a területért felelős görög biztos azt válaszolta, hogy a kijelentés semmibe veszi azt a sok munkát, amelyet mindebbe három éven át fektettünk. Tusk természetesen a vezető brüsszeli balliberális véleményvezéreknél is kiborította a bilit. Frans Timmermans bizottsági alelnök, Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője és Cecilia Wilkström, a dublini reformért felelős is megdöbbenésének adott hangot. Ez utóbbi liberális politikus arrogánsnak minősítette Tusk kijelentését. 

Szijjártó Péter csütörtökön San Franciscóból viszont azt nyilatkozta a távirati irodának, örül, hogy Tusk végre kimondja azt az igazságot, amelyet már mindenki tud. „Az illegális bevándorlást meg kell állítani, nem pedig szervezni. Egyes brüsszeli bürokraták az illegális bevándorlást folyamatosan szervezik és ösztönzik. Ez Európára és az európai emberekre veszélyt hoz” – mondta a miniszter.

A brit kormány szándékával ellentétben megszavazta szerda este a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelyben az előterjesztők jogi garanciákat követeltek arra, hogy a brit parlament dönthessen a brit uniós tagság megszűnéséről kötendő majdani átfogó megállapodásról. Amíg ez a parlamenti döntés meg nem születik, a brit kormány nem kezdhet hozzá a kilépési megállapodásban foglaltak végrehajtásához. A konzervatívok 12 képviselője szavazott „át”, köztük a párt alelnöke, Stephen Hammond is, akit azon nyomban menesztettek. A brit kormány csütörtök délelőtt közölte, az alsóházi vereség nem jelenti azt, hogy nem lesz brexit. Theresa May miniszterelnök csütörtökön az Európai Tanács kétnapos ülésére Brüsszelbe utazott, ahol az uniós tagállamok kormányfői dönthetnek arról, engedik-e, hogy a brexittárgyalások a második szakaszba léphessenek. Donald Tusk, a testület elnöke szerint ez a második szakasz lesz „az igazi próbája” a bennmaradó 27 tagállam egységének. (MN)