A keresztényellenes merényletektől sújtott Egyiptomba látogatott el tavasszal Ferenc pápa, aki 2017 végén Mianmarban és Bangladesben a muzulmán rohingja kisebbséget vette védelmébe. Az igazi kihívást azonban egyre inkább a pápa tanításait bírálók jelentik a katolikus egyházban – összegezte Sárközy Júlia, az MTI tudósítója a Vatikán fejének 2017-es évét.
Jelképes apostoli úttal kezdődött és zárult az esztendő annak ellenére, hogy az idén 81 éves Ferenc pápa ismét kevés külföldi látogatást tett, amelyek azonban annál jelentősebbek voltak – írja a tudósító.
Az egyházfő áprilisban Egyiptomban az Afrikában és a Közel-Keleten üldözött keresztény közösségekért emelte fel szavát. Ferenc pápa a szunnita muzulmán világ szellemi központként ismert al-Azhar egyetem és mecset főimámjával találkozott. A két vallási vezető párbeszéde végleg pontot tett a XVI. Benedek regensburgi kijelentései miatti ellentétekre, amely kijelentéseket a muszlimok Mohamed-ellenesként értékeltek.
Ferenc pápa májusban a portugáliai Fátima Mária-kegyhelyét kereste fel, szeptemberben ismét dél-amerikai utat tett Kolumbiában, novemberben végén pedig az ázsiai Mianmar és Banglades következett, amelyet a vatikáni diplomácia az eddigi egyik legnehezebb útnak tartott. Ferenc pápa a buddhista többségű Mianmarban és a világ negyedik legnépesebb muzulmán államának számító Bangladesben a vallási kisebbségek tiszteletét és védelmét szorgalmazta, elsősorban az ENSZ szerint a világ legüldözöttebb kisebbségének számító rohingjákét.
A katolikus egyházfő 2018-ban először Chilét és Perut keresi fel, január közepén.
Az idei esztendő kiemelt nemzetközi eseményének számított Donald Trump új amerikai elnök vatikáni látogatása májusban. Az egyházfő és a politikus közötti ellentétek és korábbi szóváltások után az egész világot bejárta Ferenc pápa és Donald Trump közös fotója, amelyen az egyházfő ezúttal nem a megszokott mosolygós arcát mutatta.
Nem enyhültek az egyházon belüli nézeteltérések sem, amelyeket az Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítás indított. A Ferenc pápa által 2016-ban kiadott és már akkor is azonnal fenntartásokkal fogadott dokumentummal szemben újabb és egyre határozottabb kifogások merültek fel. A vitatott pontok a 2015-ben a családról tartott püspöki szinódus eredményeinek pápai értelmezését érintik, elsősorban a templomi esküvő után elvált hívőknek az áldozás szentségében részesítését illetően.