Nemcsak a potenciális finanszírozó, Kína oldaláról élvezhet támogatást, a fejlesztésekben érdekelt az Egyesült Államok is. – Washington a cseppfolyósított gáz, az LNG exportját szeretné növelni – tette hozzá.
Mierzejewski ugyanakkor megjegyezte, a megvalósításnak vannak buktatói. – A Dél-kínai-tengeren kialakult konfliktus nagy kockázatot jelent Lengyelországnak is, hiszen a vitatott területen áthaladó kereskedelmi forgalomban szintén érdekelt – mondta a sinológus.
A délkelet-ázsiai térségben elterülő szigetekre a régió hét országa tart igényt. 2015-ben elmérgesedett a konfliktus, miután Kína a térség tengeri forgalma fölötti ellenőrzésének kiterjesztése céljából mesterséges szigeteket kezdett építeni. Mivel Kína a kereskedelme jelentős részét bonyolítja le a vitatott térségen keresztül, egy esetleges konfliktus nagy logisztikai problémát okozna az áruforgalomban érdekelt országoknak.
Épp ezért a Dél-kínai-tengeren zajló feszültséghez elméletileg hazánk is kötődik. Az először 2013-ban kilátásba helyezett, azóta nemzetközi botránnyá dagadó Budapest–Belgrád vasúti beruházás is a tengeri kereskedelmi útvonalhoz kötődik: az eredeti tervek alapján a kínai többségi tulajdonban lévő pireuszi kikötőt kötné össze a magyar fővárossal. Ezért a vasútfejlesztési terv a háromtenger-elképzelésbe is integrálódhatna, a lapunknak nyilatkozó Mierzejewski azonban nem optimista.
– A Budapest–Belgrád-projekt jó példája annak, hogy a kínai kapcsolatok terén a gyakorlati hibákból lehet tanulni – tette hozzá.
Bár a 16+1 együttműködés tavaly novemberben Budapesten szervezett csúcstalálkozója után kiírtak a vasúti fejlesztést célzó közbeszerzési felhívásokat, információink szerint a projektet a magyar kormány sem veszi komolyan. Úgy tudjuk, a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang novemberi budapesti látogatása során Orbán Viktor kormányfő új vasútfejlesztési tervet vetett föl: elképzelése szerint kínai tőkéből valósulhatna meg a Budapest–Kolozsvár-vonal korszerűsítése, amely szintén évek óta várat magára.
