„Kim Dzsongun nem tesz semmilyen lépést az elrabolt japánok elengedése érdekében, amíg Japán nem mutat neki egyértelműen egy vastag pénzeszsákot” – idézte a lap The Jon Hót, Észak-Korea volt nagy-britanniai alkonzulját, aki 2016-ban elmenekült Észak-Koreából. The meggyőződését fejezte ki, hogy az észak-koreai titkosszolgálatok „alaposan ellenőrzik valamennyi elrabolt állampolgárt”.
Az 1970-es években az észak-koreai titkosszolgálatok által elrabolt japán állampolgárok ügye az egyik legsúlyosabb kérdés a hivatalos diplomáciai kapcsolatokkal nem rendelkező két ország között. Phenjan 2002-ben ismerte be először, hogy elraboltak 13 japán állampolgárt, Tokió szerint több áldozatról van szó. Phenjan állítása szerint az említettek közül ötnek engedélyezték, hogy visszatérjenek a hazájukba. A többieket halottnak nyilvánították, maradványaikat elküldték a hozzátartozóiknak, de az azonosságukat nem sikerült megállapítaniuk.
2014 májusában a japán és az észak-koreai kormány megállapodott, hogy új nyomozást indítanak az elrabolt japán állampolgárok ügyében, különbizottságot is létrehoztak erre a célra. Az észak-koreai fél azonban feloszlatta a bizottságot és leállította a nyomozást azután, hogy Tokió megszigorította a Phenjan ellen rakétakísérletei és kísérleti atomrobbantásai miatt kiszabott egyoldalú szankciókat.
Észak-koreai szökevények többször is sejtették, hogy az észak-koreai hírszerzés által elrabolt japánok közül sokan életben vannak, és Észak-Korea területén tartózkodnak. Abe Sindzó japán kormányfő többször is hangoztatta, hogy az elrabolt állampolgárok visszatérése a japán külpolitika egyik fő feladata.
