Élő közvetítés
Románia
ÉLŐ
Ukrajna

„Nemzeti óhaj” volt Nicolae Ceausescu és felesége kivégzése

A bukaresti rendszerváltó események egyik főszereplője szerint Romániában nem volt realitása a magyarországihoz hasonló bársonyos forradalomnak.

2018. 01. 08. 11:32
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem államcsíny, hanem forradalom történt 1989 decemberében Romániában, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor kivégzésével pedig nemzeti kérelemnek tett eleget az ideiglenes bukaresti vezetés – állítja a 28 évvel ezelőtti rendszerváltó események egyik főszereplője. Gelu Voican Voiculescu, az akkori ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese lapunknak azt az elméletet is eloszlatta, miszerint Magyarország Románia feldarabolására törekedett 1989-ben.

Romániában közel harminc év elteltével sem sikerült fellebbenteni a fátylat a legvéresebb kelet-európai rendszerváltás részleteiről, ma sem tudni például, kik a felelősek a Ceausescu házaspár kivégzése után agyonlőtt felkelők százainak a haláláért. A Temesváron, Tőkés László lelkész parókiájánál december 15-én kirobbant népfelkelésben 1142-en estek el, és több mint háromezren megsebesültek, a legtöbben – mintegy kilencszázan – azonban a diktátor 22-i elmenekülése, majd 25-i kivégzése után vesztették életüket. A bukaresti igazságszolgáltatás tíz évvel ezelőtt megpróbálta ugyan felkutatni a felelősöket, ám mindössze két tábornokot ítéltek börtönbüntetésre a temesvári események vérbe fojtásáért. 2016-ban fordulat állt be az ügyben, a legfőbb ügyészség katonai részlege újranyitotta a forradalomdossziét, és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indított nyomozást. A 28. évforduló apropóján a nyomozó hatóság feltárta, hogy a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében. A katonai ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy az 1989. december 22. után hatalomra került politikai és katonai vezetés tagjai számos civil és katona megöléséért, megsebesítéséért tehetők felelőssé. Új elem a nyomozati anyagban, hogy a diktátor elmenekülése után nem keletkezett hatalmi űr Bukarestben, sőt – egyelőre nevek ismertetése nélkül – azonosították, kikből állt a hatalmat átvevő politikai-katonai parancsnokság.

Ennek a csoportnak volt az egyik tagja Gelu Voican Voiculescu, aki a diktátor elfogása után alakult Nemzeti Megmentési Front (NMF) alelnökeként az akkori események főszereplőjének számított, a népfelkelés élére állt, a Ceausescu-rezsim utolsó éveiben kegyvesztetté vált Ion Iliescu későbbi államfő mellett. Úgy véli: tájékozatlanságra vall elvitatni a forradalmat, és azt állítani, hogy 1989-ben puccs történt volna Romániában. – Iliescu és mindnyájunk számára, akik csatlakoztunk hozzá, külön érdemet jelentene, ha lett volna bátorságunk az összeesküvésre, előkészítve a majdani kitörést. Büszkék lennénk, hogy volt merészségünk titokban összeesküvést szőni, szembeszállva a Securitate megtorlásával. De nem volt eltervezve, hogy Iliescu átveszi a hatalmat, őt is váratlanul érték az események – nyilatkozta lapunknak a diktatúra bukása után alakult első, Petre Roman vezette kormány miniszterelnök-helyettese. Voiculescu emlékeztet, az NMF vezetőjeként Iliescu általa ismeretlen forradalmárokra, az utca embereire támaszkodva alakította meg az ideiglenes kormányt, ami szerinte újfent azt bizonyítja, nem készült a hatalomátvételre. Szerinte igenis létezett hatalmi űr annak idején, a megmentési front megalakítása után elhunytak haláláért pedig a Ceausescu által különleges helyzetekre létrehozott, R elnevezésű, a romániai nagyvárosokban gerillaharcot folytató hálózat tagjai a felelősek.

Kérdésünkre leszögezte: „egybehangzó nemzeti kérelemnek” tett eleget a rögtönítélő bíróság a diktátorházaspár december 25-i elítélésével, majd kivégzésével, ő pedig személy szerint a kötelességét teljesítette, amikor részt vett a tárgyaláson, majd titokban megszervezte Ceausescuék elhantolását. A 76 éves Voiculescu elmondta, Romániában nem volt realitása a magyarországihoz hasonló bársonyos forradalomnak, ugyanakkor bár a nagyhatalmaknak és más országoknak érdekükben állt a diktátor eltávolítása, az eseményeket a román nép tartotta ellenőrzése alatt. Szerinte arra sincs bizonyíték, hogy Magyarország vagy Oroszország Románia szétdarabolására törekedett volna. – Végül is mit nyert volna Magyarország Románia felosztásával? Hogy a magyarok ismét kisebbséggé váljanak egy új Nagy-Magyarországon belül? – kérdezett vissza a rendszerváltás után szenátorként, majd nagykövetként tevékenykedő politikus. A bukaresti rendszerváltás főszereplője úgy véli, az ügyészség politikai megrendelésnek tett eleget, amikor tavaly Iliescuval és Romannal együtt ellene is vádat emelt emberiesség elleni bűncselekmény miatt az 1990-es bányászjárás, a diáktüntetés vérbe fojtása ügyében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.