„A szex az első, Orbán a második” – hogyan látja a világ a magyar kormányt?

Kovács Zoltán kormányszóvivő a lormányinfón történteket provokációnak tartja, kipécézett két tudósítót is.

Talán első alkalommal mutatta be úgy a kormányközeli Nézőpont Csoport a Magyarország nemzetközi médiaképéről készített, minden évben kiadott elemzését, hogy a vizsgált sajtótermékek köre ugyanaz maradt, mint az azt megelőző esztendőben. Ezzel a korábbi évek egyik fő kritikáját „hatástalanították” idén a Médianéző munkatársai, hiszen így az általuk vizsgált sajtótermékekben 2017-ben Magyarországról megjelent cikkekből származó eredményeket össze lehetett hasonlítani a 2016-os esztendő adataival. Ugyanakkor az továbbra is érvényes, hogy a tartalmi elemzés során nem különítik el, hogy a cikkek valóban Magyarországot vagy kizárólag a magyar kormányt kritizálják-e. Az elemzés ráadásul fittyet hány a médiafogyasztási szokásokra és azok változására, hiszen csak a mainstream írott sajtóval foglalkozik.

A kissé félrevezető című (Ellenszélben) elemzés bemutatóján Boros Bánk Levente, a Médianéző vezetője kiemelte, hogy 2017-ben kevesebbet írtak Magyarországról a vizsgált sajtótermékek: 2016-ban még 13 200, tavaly viszont csak 11 ezer cikk jelent meg. Az év első felében, a CEU-ügy és Vlagyimir Putyin februári látogatása miatt került be többet Magyarország a hírekbe, ezt követően lankadt a figyelem. Érdekességként hangzott el, hogy az osztrák, szlovák és spanyol médiumok írtak legtöbbet magyar témában, Boros Bánk Levente utóbbit azzal magyarázta, hogy a spanyol sajtó nagy ügynökségek anyagait szokta átvenni. Mint mondta, valamivel kritikusabbak lettek a cikkek, 2016-ban ezek 29 százaléka volt bíráló hangnemű, míg tavaly 37 százalékuk.

– A nemzetközi sajtó nagy része mégiscsak objektíven viszonyul Magyarországhoz, nincsen nemzetközi összeesküvés hazánkkal szemben

– vonta le a tanulságokat Boros, azaz az Ellenszélben címadás valóban jelentős túlzásnak tűnik.

A nyugati sajtóban több bíráló cikk jelent meg, a fő témák között pedig a migrációt, a CEU-t, Soros Györgyöt, Orbán Viktort, a kötelezettségszegési eljárásokat, a civiltörvényt és Paks II.-t említette, utóbbi tekintetében viszont csupán 14 százalékos volt a negatív híradások aránya. A magyar politikusok közül a kormányfő szerepelt a legtöbbet (3617-szer), míg az ellenzékből csak Fekete-Győr András (61, csak az év első felében, a nolimpia kapcsán) és Vona Gábor (60) került be a lapokba. Boros Bánk Levente szerint a kormány témái érdekesek voltak a nemzetközi sajtó számára, míg az ellenzék alig tudta megütni annak ingerküszöbét.

A német Die Welt, az osztrák Die Presse és a svájci Die Weltwoche magyarországi tudósítója, Kálnoky Boris szerint nem meglepő, hogy Orbán Viktor sokat szerepel a nemzetközi sajtóban.

– Egy bennfentes ismerősöm azt szokta mondani, két hívószóra kattintanak igazán Németországban az emberek: az első a szex, a második Orbán

– mondta viccesen az újságíró. Kálnoky is kifogásolta, hogy nem lehet összevetni a korábbi évek elemzéseivel az utóbbi két elemzést, mert szerinte sokat javult a tudósítások minősége és hangneme is Magyarország tekintetében.

A negatív hírekkel kapcsolatban Kálnoky két tényezőt említett: az egyik, hogy ő három különböző világnézetű lapnak dolgozik, mindegyik máshogy szerkeszti a cikkeit, és van, amelyik tendenciózusan olyan jelzőket helyez el fontos pontokon, amilyeneket ő nem használna. Másrészt az is számít, hogy az egyes országoknak más a nemzeti érdeke, mint Magyarországnak, ez pedig visszaköszön a cikkekben is. Lapunk kérdésére az eseményt követően elismerte, elfelejtette mondani, hogy azért is jelenhet meg relatíve több negatív tudósítás Magyarországról, mint pozitív, mert

a hírfogyasztóknak alapvetően olyan a természete, hogy a negatívumokat érdekesebbnek találják.

Kovács Zoltán kormányszóvivő előadásában arról is beszélt, az újságírók értékelik és el is járnak az általa nyugati fővárosokban időnként megrendezett háttérbeszélgetésekre. Majd kipécézte a nyugati sajtó két tudósítóját – akiket ő aktivistának nevezett –, a Politicónak író Bayer Lilit, valamint a The Guardiannek dolgozó Dan Nolant. Mint mondta, sok nyugati újságíró túl ideologikusan, prekoncepciók mentén ír Magyarországról, sokszor előre tudják, mi szerepel majd a cikkekben. Az utóbbi hetek írásait Kovács Zoltán összehangolt politikai támadásnak tartja, a csütörtöki Kormányinfón történteket pedig provokációként értékelte.

Mint mondta, Dan Nolan úgy ült be a Kormányinfóra, hogy tudta, az magyar nyelvű sajtótájékoztató, amelynek a korábbi több mint száz alkalmán kialakult egy eljárásrendje. – Szimpla tuskóság volt a többi újságíróval szemben, hogy ezt a rendet felrúgva kérdezett – közölte a kormányszóvivő, aki arra számít, hogy

a kampány rosszabb lesz, „jönni fog a mocskolódás és a kétségbeesés okozta gyűlölet”.