Az MTI összefoglalója szerint szerdán elfogadta az EP, hogy a brexitet követően 751-ről 705-re csökkenjen a képviselők száma.
Az uniós parlament sajtószolgálata úgy tájékoztatott, hogy az elfogadott szöveg szerint a brexitet követően a 73 brit mandátumból 46 tartalékba kerülne egy esetleges EU-bővítés esetére. A maradék 27 képviselői helyet 14 tagállam között osztanák szét. Az állásfoglalás kiemeli, hogy a változásokra csak akkor van szükség, ha az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból.
A tájékoztatás szerint az egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 további mandátumot kapna. A többi uniós tagállam, köztük Magyarország mandátumainak száma nem változna a jelenlegihez képest.
A képviselők ugyanakkor leszavazták az EP alkotmányügyi bizottsága azon javaslatát, hogy a képviselők egy része egyetlen közös európai választókerületből jusson be az uniós parlamentbe. A javaslat szerint az új uniós választási jogszabály elfogadása esetén a brexittel felszabaduló 73 helyből fennmaradó 46 esetében 27 EP-képviselőt egy uniós választókerület kialakításával, páneurópai listák alapján választanának meg. Az e listákról megválasztott európai parlamenti képviselők számának meg kell egyeznie az uniós országok számával (amely Nagy-Britannia kiválása után 27 lesz, amíg nem csatlakozik újabb tagállam). Az így szerzett mandátumokat olyan képviselőknek adnák, akik magát „az Európai Uniót képviselik”.
Az EP jogalkotási javaslatát ezután az Európai Tanács tárgyalja majd – ahol az állam-, illetve kormányfőknek egyhangú döntést kell hoznia –, majd az EP ismét jóváhagyja, és a tagállami parlamentek ratifikálnak.
Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete január közepén tett javaslatot arra, hogy az Európai Parlament tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartsák. A dátumok véglegesítéséhez a tagállamok kormányaiból álló tanács beleegyezése is szükséges.
Az EP tagjait 1979 óta választják közvetlenül. Az európai uniós polgárok ötévente határoznak arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben, az EU egyetlen közvetlenül választott intézményében. A választást a tanács hozzájárulásával kijelölt időpontok között bonyolítják le az Európai Unió tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon. Az EP magyar képviselőinek megválasztásának időpontját a meghatározott időkereten belül a köztársasági elnök írja ki. Mivel a törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, így az Elnökök Értekezletének javaslata alapján jövő év május 26-án lenne a magyarországi választás.
Mint megírtuk, jelenleg az Európai Parlament tagjainak számát a lisszaboni egyezmény rögzíti, 750 képviselő és az elnök a tagja a parlamentnek. Azt is kiköti az uniós alapokmány, hogy egy tagállamnak legalább 6, legfeljebb 96 képviselője lehet, jelenleg egyedül Németországnak van 96 képviselője, míg Luxemburg, Málta és Ciprus hat tagot delegálhat.
