Felszínre kerülhet egy titkos amerikai atomrakéta-bázis Grönlandon, miután az elmúlt időszakban felgyorsult a jégtakaró olvadása – írta a The Sun brit napilap online kiadása.
A „Jégféreg projekt” keretében, 1959-ben megépített nukleáris katonai támaszpont létezésére először 1995 januárjában derült fény, amikor a dán Külpolitikai Intézet (DUPI) vizsgálatot folytatott a nukleáris fegyverek Grönlandon való használatáról, illetve tárolásáról. Az amerikai hadsereg a mintegy 4 kilométernyi alagútrendszert magában foglaló bázist 1967-ig használta, atomfejjel felszerelt ballisztikus rakétákkal vették célba innen a Szovjetuniót.
A bezáráskor arra számítottak az Egyesült Államok katonai döntéshozói, hogy a hó- és jégréteg örök időkre biztonságosan magába zárja az ott hagyott anyagokat, ám azóta a sarki jégtakaró olvadása hatott a „Jégféregre”, és megmozgatott már a támaszpontról származó mérgező hulladékot is – emlékeztet a cikk.
A következmények a környezetvédelmi kárelhárításon túl váratlan politikai és diplomáciai konfliktushoz vezethetnek az Egyesült Államok és szomszédai között – vetette fel nemrég egy egyetemi kutatók által készített tanulmány. Ugyanis az érintett országok között vita robbanhat ki nemcsak a helyben élők védelmének és a helyi környezeti viszonyok helyreállításának a költségeiről, hanem arról is, hogy ki állja a rehabilitáció költségeit olyan harmadik országok esetében, amelyekbe a mérgező hulladéktömegek ugyancsak elsodródhatnak. A „Jégféreg” kárelhárítási költségeiről szóló vitákba két éve már belebukott a grönlandi külügyminiszter – emlékeztet a tanulmány.
Az egykor szigorúan titkos atomrakéta-támaszpontot jelenleg mintegy 35 méteres jégréteg fedi.
