Péntek éjfélkor véget ér a tagok szavazása a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) kidolgozott koalíciós szerződésről.
Az SPD akkor folytathatja a 2013-ban kezdett kormányzást a CDU/CSU pártszövetséggel, ha a 463 723 szavazásra jogosult párttag legkevesebb 20 százaléka részt vesz a szavazáson és a többség a szerződés elfogadására voksol.
A szavazólapot és a szavazásra jogosultságot igazoló úgynevezett eskü alatti írásbeli nyilatkozatot tartalmazó postai küldeményeket péntek éjfélig fogadják az SPD berlini székházában, a Willy Brandt-házban. A szavazatszámlálás szombat reggel kezdődik, közjegyzői felügyelettel, 120 aktivista közreműködésével. A pártvezetés politikájára kötelező érvényű eredményt vasárnap délelőtt hirdetik ki.
Amennyiben az igenek győznek, valószínűleg március 13-án vagy 14-én megalakul Angela Merkel újabb kormánya. Ez lenne a negyedik kormány és a harmadik nagykoalíciós kormány, amelyet a CDU elnöke vezet.
Amennyiben a nemek győznek, valószínűleg CDU/CSU-s kisebbségi kormány alakul, de csak átmeneti időre, és az október 14-re kiírt bajorországi tartományi törvényhozási (Landtag-) választással egy időben előre hozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást tartanak.
Az is lehetséges, hogy nem alakul kisebbségi kormány, hanem a lehető legrövidebb időn belül előre hozott Bundestag-választást tartanak.
Kisebbségi kormányra és előre hozott választásra nincs példa a második világháború utáni német történelemben.
A nemek győzelmének várható következményei közé tartozik az SPD vezetőségének kollektív lemondása is.
Az SPD-ben 2013-ban is pártszavazást tartottak a nagykoalíciós szerződés tervezetéről. Akkor 78 százalékos részvétel mellett 76 százalékkal győztek az igenek. A részvételi arány ezúttal is magas lehet, mert a pártot megosztja a nagykoalíció ügye, és éppen ezért az eredmény szoros lehet.
A legtöbb német politikai elemző arra számít, hogy szűk többséggel az igenek győznek.
Nincsenek nyilvános felmérések arról, hogy melyik az uralkodó vélemény a tagság körében. Megosztottságot jelez, hogy a párt januári kongresszusán a küldöttek szűk, 56 százalékos többséggel döntöttek a hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdéséről.
A párt szavazóbázisa 66 százalékos arányban támogatja az újabb nagykoalíciót. Ez az ARD országos köztelevízió megbízásából készített felmérés csütörtökön ismertetett eredményei szerint 15 százalékpontos emelkedés a két hete elvégzett előző méréshez képest.
A szavazás február 20-án kezdődött. Azóta országszerte hét regionális konferencián és számos egyéb rendezvényen vitatták meg az SPD tagjai a nagykoalíció folytatásának ügyét. A vita tárgyilagos volt, a nagykoalíció pártolói és ellenzői tartózkodtak egymás éles, személyeskedő bírálatától, elősegítve az egység helyreállítását a szavazás után.
A nagykoalíció elutasításáért folytatott kampány vezetője, Kevin Kühnert, a párt ifjúsági szervezetének (Jusos) elnöke egy pénteki interjúban is hangsúlyozta, hogy elfogadják, ha a többség az újabb nagykoalíció mellett áll ki, és azon dolgoznak majd, hogy az általuk nem kívánt helyzetben is a lehető legtöbb eredményt érjék el a párt számára.
A nagykoalíció támogatói szerint az SPD kormányon valósíthatja meg a legtöbb elképzelését, és a párt megújításához nem szükséges ellenzékbe vonulni. A nagykoalíció ellenzői szerint a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson elért 20,5 százalékos támogatottsági mélypont azt jelenti, hogy a választók leváltották a nagykoalíciót és ellenzékbe küldték az SPD-t, hogy újjáépítse magát.
A nagykoalíció miatt megszűnt a politikai táborok küzdelme az ország előtt álló feladatokra adott legjobb válaszokért, és a táborokat vezető néppártok arculata elmosódott, ami a „jobboldali populisták” megerősödéséhez, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt csaknem 13 százalékos választási eredményéhez vezetett – áll a Jusos kiáltványában, amelynek szerzői szerint a kormányzás folytatása azért is „felelőtlenség” lenne, mert az SPD átengedné a legnagyobb parlamenti ellenzéki erő szerepét az AfD-nek.
