A diskurzus leginkább ismert kijelentése egy szintén CDU-s politikustól, Christian Wulff volt államfőtől származik, aki 2010-ben a német nemzeti ünnepen, az egység napján mondott beszédében kiemelte, hogy a kereszténység és a zsidóság mellett az iszlám is része Németországnak, a két országrész egyesítése után pedig a bevándorlók integrációja a legfontosabb feladat, amihez a németektől nyitottság és tolerancia, a bevándorlóktól pedig igyekezet és a német értékrend tisztelete szükséges.
A következő államfő, Joachim Gauck szerint nem a muzulmán vallás, hanem a muzulmán vallású lakosok tartoznak Németországhoz. A szövetségi elnök erről egy 2012-es interjúban beszélt, kiemelve, hogy nem veszi át szóról szóra elődje kijelentését, de a szándékkal azonosul. Szerinte Christian Wulff azt kívánta kifejezni, hogy szembe kell nézni a valósággal, és tudomásul kell venni, hogy „ebben az országban sok muzulmán él”.
Hozzátette: „én egyszerűen azt mondtam volna, hogy az itt élő muzulmánok Németországhoz tartoznak”.
Kifejtette, hogy az egymondatos kijelentések a hovatartozásról mindig problematikusak, különösen akkor, amikor olyan kényes ügyekre vonatkoznak, mint a vallás.
Hozzátette, hogy megérti azokat is, akik azt kérdik: „Vajon miként járult hozzá az iszlám Európa fejlődéséhez, miként vett részt a felvilágosodásban vagy éppen a reformációban? Ezekkel a felvetésekkel is egyetértek, ha nincsen bennük rasszista felhang.”
A Bild felidézte a diskurzus következő állomását is: Angela Merkel 2015 januárjában az akkori török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón arra a kérdésre, van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált.
