Az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz – jelentette ki Horst Seehofer német belügyminiszter egy pénteki lapinterjúban.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Bild című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Németországot a kereszténység formálta, így az ország kultúrájához tartozik a szabad vasárnap és az egyházi ünnepnapok, rituálék sora, mint a húsvét, a pünkösd és a karácsony.
Az iszlám viszont nem része Németországnak, „de a nálunk élő muzulmánok magától értetődően Németországhoz tartoznak”.
Ez azonban „természetesen nem jelenti azt, hogy rosszul értelmezett figyelmességből fel kellene adnunk az országunkra jellemző hagyományokat és szokásokat” – mondta Horst Seehofer.
Arra a kérdésre, hogy fel kell-e újítani a szövetségi kormány és a németországi muzulmán szervezetek egyeztető fóruma, az úgynevezett iszlám konferencia intézményét, azt mondta, feltétlenül meg kell tenni, tovább kell folytatni a párbeszédet a muzulmán szervezetekkel.
„Az én üzenetem az, hogy a muzulmánoknak velünk kell élniük, és nem mellettünk vagy ellenünk” – mondta a belügyminiszter, kiemelve, hogy a cél eléréséhez „kölcsönös megértés és odafigyelés kell, ami csak úgy lehetséges, ha beszélünk egymással”.
Angela Merkel kancellár, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke pénteken Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy Németországot „nagyon erősen” formálta a kereszténység és a zsidóság, „de él négymillió muszlim is Németországban, és ők a vallásukat is gyakorolják itt. Ezek a muzulmánok Németországhoz tartoznak, és így a vallásuk is, az iszlám” – mondta a kancellár.
Kiemelte, hogy olyan iszlámra van szükség Németországban, amely a német alaptörvényen alapul, és megfelel a jogszabály előírásainak. Hozzátette, hogy mindent meg kell tenni a vallások jó együttéléséért, és ehhez jó eszköz az iszlám konferencia.
A Bild felidézte, hogy a muzulmán vallás és kultúra németországi helyzetéről folytatott vitát a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble, a szövetségi parlament (Bundestag) elnöke indította el 2006-ban, amikor belügyminiszterként az iszlám konferenciát azzal a kijelentéssel nyitotta meg, hogy „az iszlám része Németországnak és Európának”.
A diskurzus leginkább ismert kijelentése egy szintén CDU-s politikustól, Christian Wulff volt államfőtől származik, aki 2010-ben a német nemzeti ünnepen, az egység napján mondott beszédében kiemelte, hogy a kereszténység és a zsidóság mellett az iszlám is része Németországnak, a két országrész egyesítése után pedig a bevándorlók integrációja a legfontosabb feladat, amihez a németektől nyitottság és tolerancia, a bevándorlóktól pedig igyekezet és a német értékrend tisztelete szükséges.
A következő államfő, Joachim Gauck szerint nem a muzulmán vallás, hanem a muzulmán vallású lakosok tartoznak Németországhoz. A szövetségi elnök erről egy 2012-es interjúban beszélt, kiemelve, hogy nem veszi át szóról szóra elődje kijelentését, de a szándékkal azonosul. Szerinte Christian Wulff azt kívánta kifejezni, hogy szembe kell nézni a valósággal, és tudomásul kell venni, hogy „ebben az országban sok muzulmán él”.
Hozzátette: „én egyszerűen azt mondtam volna, hogy az itt élő muzulmánok Németországhoz tartoznak”.
Kifejtette, hogy az egymondatos kijelentések a hovatartozásról mindig problematikusak, különösen akkor, amikor olyan kényes ügyekre vonatkoznak, mint a vallás.
Hozzátette, hogy megérti azokat is, akik azt kérdik: „Vajon miként járult hozzá az iszlám Európa fejlődéséhez, miként vett részt a felvilágosodásban vagy éppen a reformációban? Ezekkel a felvetésekkel is egyetértek, ha nincsen bennük rasszista felhang.”
A Bild felidézte a diskurzus következő állomását is: Angela Merkel 2015 januárjában az akkori török kormányfővel, Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón arra a kérdésre, van-e ok nyugtalanságra az iszlamofóbia miatt Németországban, azt mondta, hogy egyetért Christian Wulff megállapításával, miszerint az iszlám Németország részévé vált.
Hozzátette, hogy Németországban „szívesen látnak” mindenkit, aki elfogadja a törvényeket, és nyelvtudást szerez, s a kormány mindent megtesz a bevándorlók beilleszkedésének sikeréért vallástól és származástól függetlenül.
„Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él” – mondta Angela Merkel.
A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.
