ENSZ-jelentés: Megdöbbentő Magyarországon a migránsok és az emberi jogok megvetése

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának éves jelentése több EU-tagot és az Egyesült Államokat is elmarasztalja.

Bemutatta szerdán éves jelentését Genfben Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki a szűk látókörű, tekintélyelvű politikusok jelentette veszélyre figyelmeztetett beszédében.

Husszeinnek az a meglátása, hogy a legtöbben intellektuálisan szegényesek, emberileg pedig gyengék, hajlanak bázisuk megosztására és az intoleranciára politikai ambícióik elérése érdekében.

„Egyesek ezt másoknál nyíltabban csinálják, de valamennyien tisztában vannak azzal, hogy ezt kiszolgáltatott emberek kárára teszik” – húzta alá a jordániai politikus. Husszein szerint ezeket az embereket végül „kisegérként” ítéli majd meg a világ. A világ tiszteletének kivívásához Nelson Mandela példáját kellene követniük – hangoztatta.

Az emberi jogi főbiztos több mint 50 országgal kapcsolatban emelt ki problémákat, köztük olyanokkal is, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió több tagállama.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban megdöbbentőnek nevezte, hogy a déli határnál elfogott embereket megalázó körülmények között tartják, és vannak gyerekek, akiket elválasztanak családjaiktól. Kitért arra is, hogy régóta az országban élő, törvénytisztelő emberek deportálása családokat szakít szét. Kiemelte a guantánamói fogolytábort is, amelyet mégsem zárnak be.

„Az ottani, határozatlan idejű fogva tartás, sokszor embertelen körülmények között, nemzetközi jogot sért” – szögezte le a főbiztos.

Európából Ausztriát, Magyarországot, Olaszországot, Lengyelországot, Csehországot, Oroszországot, Ukrajnát és Spanyolországot emelte ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Magyarországon megdöbbentőnek nevezte a migránsokkal és az emberi jogokkal szembeni „megvetést”. Emellett elítélte a „Stop, Soros!” javaslatcsomagot. Husszein úgy látja, Magyarországon nyilvánvaló a romaellenesség hatása is: az adatok azt mutatják, hogy 2011 és 2016 között nőtt a romákkal szembeni diszkrimináció a munkaerőpiacon és az egészségügyben is, az oktatásban pedig továbbra is mélyen gyökerezik a szegregáció.

Törökországban tovább romlik az alapvető jogok helyzete – állapította meg. Önkényes elbocsátások, civil szervezetek feloszlatása, önkényes őrizetbe vételek, kínzás, a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, önkényes kisajátítások, kollektív büntetések – sorolta a problémákat az ENSZ-főbiztos.

Kiemelte, hogy az EU-tagállamok parlamentjeinek kétharmadában jelen vannak szélsőséges pártok, s teret nyert a rasszista, idegengyűlölő, gyűlöletkeltő retorika. A jordániai politikus mélyen aggasztónak nevezte, hogy az EU országai arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák a migránsok eljutását Európába, vagy minél előbb kitoloncolják őket.

Lengyelországban ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere; a kormány intézkedései aláásták a gyülekezési szabadságot, átpolitizálták a legfőbb ügyészséget, kiszélesítették a titkosszolgálatok jogköreit, és a kormány megerősítette ellenőrzését az igazságszolgáltatás, a sajtó, a civil szféra és a magánélet egyéb területein is.

„Mélyen felkavar, hogy a kormány egyre inkább tétlenül nézi a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd terjedését” – tette hozzá a jordániai származású politikus, aki egyúttal rendkívülinek nevezte a megszállt Lengyelországban elkövetett náci bűnökkel kapcsolatban legutóbb elfogadott jogszabályt.

Csehországban a főbiztos a romákkal szembeni diszkriminációt és iskolai szegregációjukat emelte ki.

Oroszországban a Memorial jogvédő szervezet elleni „szervezett és összehangolt” erőszakhadjáratot fájlalta különösképpen Zeid Raad al-Husszein. Felszólította Moszkvát, hogy garantálja a részvétel lehetőségét a jövő heti elnökválasztáson, valamint hogy a politikai gyűléseken a rendőrök a nemzetközi normáknak megfelelően járjanak el, és szavatolják a békés gyülekezés, egyesülés és véleménynyilvánítás szabadságát.

Elmondta: megütközött azon, hogy a katalán „függetlenségi népszavazás” idején mennyire elharapózott az erőszak. Az emberi jogi főbiztos szerint a tapasztalt túlzott erőszak láttán megkérdőjelezhető a madridi kormány értékelése, hogy a rendőri erőszak jogszerű, arányos és szükséges mértékű volt. Politikai párbeszédet szorgalmazott a katalán válság rendezésére.

Jemenben új nagyságrendet ért el a humanitárius katasztrófa – vélte. Líbiában pedig ottjártakor megrémítette, hogy az országban szinte teljes törvényenkívüliség állapota uralkodik. Egyiptommal kapcsolatban az elnökválasztással kapcsolatos, egyre terjedő állami nyomásgyakorlást és megfélemlítést tette szóvá első helyen a főbiztos, aki szerint a legnépesebb arab ország független sajtóját gyakorlatilag teljesen elnémították, a fogva tartottakat pedig rendszeresen megkínozzák. Iraknak a jogbiztonsággal és tisztességes eljárásokkal szembeni tisztelet hiányát rója fel.

Mianmarral kapcsolatban a főbiztos megismételte tavalyi értékelését, miszerint az országban a muszlim rohingják ellen etnikai tisztogatás folyik Arakán államban, bár az üldöztetés hevessége mérséklődött. Rohingja menekültek továbbra is gyilkosságokról, nemi erőszakról és kiéheztetésről számolnak be. „Hivatalomnak erős a gyanúja, hogy tavaly augusztus óta népirtással felérő dolgok is történhettek Arakánban” – hangsúlyozta ENSZ emberi jogi főbiztosa.