Kiemelte, hogy az EU-tagállamok parlamentjeinek kétharmadában jelen vannak szélsőséges pártok, s teret nyert a rasszista, idegengyűlölő, gyűlöletkeltő retorika. A jordániai politikus mélyen aggasztónak nevezte, hogy az EU országai arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák a migránsok eljutását Európába, vagy minél előbb kitoloncolják őket.
Lengyelországban ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere; a kormány intézkedései aláásták a gyülekezési szabadságot, átpolitizálták a legfőbb ügyészséget, kiszélesítették a titkosszolgálatok jogköreit, és a kormány megerősítette ellenőrzését az igazságszolgáltatás, a sajtó, a civil szféra és a magánélet egyéb területein is.
„Mélyen felkavar, hogy a kormány egyre inkább tétlenül nézi a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd terjedését” – tette hozzá a jordániai származású politikus, aki egyúttal rendkívülinek nevezte a megszállt Lengyelországban elkövetett náci bűnökkel kapcsolatban legutóbb elfogadott jogszabályt.
Csehországban a főbiztos a romákkal szembeni diszkriminációt és iskolai szegregációjukat emelte ki.
Oroszországban a Memorial jogvédő szervezet elleni „szervezett és összehangolt” erőszakhadjáratot fájlalta különösképpen Zeid Raad al-Husszein. Felszólította Moszkvát, hogy garantálja a részvétel lehetőségét a jövő heti elnökválasztáson, valamint hogy a politikai gyűléseken a rendőrök a nemzetközi normáknak megfelelően járjanak el, és szavatolják a békés gyülekezés, egyesülés és véleménynyilvánítás szabadságát.
Elmondta: megütközött azon, hogy a katalán „függetlenségi népszavazás” idején mennyire elharapózott az erőszak. Az emberi jogi főbiztos szerint a tapasztalt túlzott erőszak láttán megkérdőjelezhető a madridi kormány értékelése, hogy a rendőri erőszak jogszerű, arányos és szükséges mértékű volt. Politikai párbeszédet szorgalmazott a katalán válság rendezésére.
