Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a TASR hírügynökségnek nyilatkozva Pozsony további lépéseit az ügyben attól tette függővé, hogy Oroszország miként reagál a következő napokban. Úgy fogalmazott, hogy a külképviselő visszahívása komoly diplomáciai lépés. „Huszonöt év alatt sosem hívtuk vissza konzultációra nagykövetünket Moszkvából” – emelte ki a tárcavezető. Mint mondta, mérlegelni fogják, mikor térhet vissza a diplomata az orosz fővárosba, de egyelőre határozatlan időre rendelték haza.
A miniszter szót ejtett arról is, hogy Szlovákia komolyan fontolgatja Nagy-Britannia arra vonatkozó kérését, hogy a vele szövetséges országok utasítsák ki területükről a be nem jelentett orosz hírszerzőket.
A Szkripal-ügyre adandó válasz politikai vitát gerjesztett Szlovákiában. Az Európai Unió több más tagállamától eltérően Pozsony ugyanis eddig nem döntött orosz diplomaták kiutasításáról. Lajcák a szerdai kabinetülést követően védelmébe vette a szlovák kormány álláspontját.
Andrej Kiska államfő a kormány szerdai intézkedését a helyes irányba tett első lépésnek nevezte, bár mint szóvivője, Roman Krpelan mondta, az elnök ezt önmagában elégtelennek tartja. Az államfő találkozott Andrew Garth brit nagykövettel, aki biztosította őt afelől, hogy Szlovákia az idegméreggel elkövetett támadásról ugyanazokkal az információkkal rendelkezik, mint az Egyesült Királyság, valamint a többi uniós partner, köztük a visegrádi négyek is, amelyek közül hárman (Lengyelország, Magyarország és Csehország) orosz diplomaták kiutasításáról döntöttek – tette hozzá Krpelan.
Kiska korábban magyarázatot követelt a kormánytól, miért nem mutatott szolidaritást Nagy-Britanniával. Az elnök az eddigi intézkedésekkel elégedetlennek mutatkozva „Szlovákia alapelvekhez hű és világos álláspontját” kérte számon a pozsonyi vezetésen.
A szlovák külügyminisztérium az üggyel összefüggésben hétfőn bekérette Oroszország pozsonyi nagykövetét. Lajcák akkor hangsúlyozta: felszólították Moszkvát a teljes körű együttműködésre és arra, hogy oszlassa el a gyanút, miszerint felelős lenne a támadásért.
Március 4-én Szergej Szkripal egykori orosz–brit kettős ügynök és lánya, Julija súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. A moszkvai vezetés ezt visszautasította. Az ügy egyre inkább elmérgesedett, a vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok határozottan felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel. Március 26-án pedig összesen 18 ország – köztük 15 EU-tagállam, így Magyarország is, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna – több mint száz orosz diplomata kiutasításáról döntött a Nagy-Britanniával való szolidaritás jeleként.
