Lavrov hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is a kölcsönösség elve alapján fog eljárni. Szavai szerint a nyugati országok az orosz diplomaták kitalált ürüggyel való kiutasítása révén szűkítik az Oroszországgal való párbeszéd lehetőségét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva ellenintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Nagy-Britannia a londoni orosz kereskedelmi képviselet bezáratása mellett döntene. Ennek a lehetőségnek a felmerüléséről a The Daily Telegraph című brit lap számolt be elsőként.
Szergej Lavrov megismételte kormánya álláspontját, amely szerint Oroszországnak nincs köze Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezéséhez. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bárki másnál jobban érdekelt az igazság megállapításában.
Az orosz diplomácia vezetője szerint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és néhány más, őket „vakon követő ország teljesen elvetette az illendőséget, és nyílt hazugsághoz, nyílt dezinformációhoz folyamodott” Oroszországgal szemben, amely erre nyugodtan reagálva elvárja, hogy az elhangzott vádakat tényekkel támasszák alá.
Az orosz diplomácia vezetője hangot adott meggyőződésének, hogy Moszkvával ellentétben a brit titkosszolgálat és kormány érdekelt lehetett a Szkripal-ügy kirobbantásában. Egyúttal ismét felháborítónak nevezte, hogy a brit fél nem biztosítja Oroszország számára az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz való konzuli hozzáférést.
Az orosz külügy egyébként a hétvégén tizenhárom kérdésből álló levelet intézett a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) műszaki titkárságához, amelyben arra próbál meg választ kapni, hogy a britek a saját nyomozásuk alapján milyen információt és adatokat juttattak el a szervezethez a Szkripal-üggyel kapcsolatban, valamint hogy az OPCW hajlandó-e ezeket megosztani Oroszországgal. Moszkvát az is érdekli, hogy London milyen jellegű segítséget kért a szervezettől, és pontosan minek a megerősítését kérik tőle: azt, hogy bénító idegmérget alkalmaztak, vagy hogy az a nyugati meghatározás szerinti novicsok kategóriába tartozik-e.
Az orosz fél szeretné azt is megtudni, hogy milyen volt az OPCW Nagy-Britanniában megfordult szakértői küldöttségének összetétele, a küldöttség mennyi ideig dolgozott ott, és kivel lépett kapcsolatba. A moszkvai külügyi minisztérium arra is feleletet vár, hogy milyen módon folyt a minták kiválasztása, hogy azokat mely tanúsított laboratóriumokban fogják elemezni, s hogy az eljárás folyamán betartották-e az OPCW-nél alapelvként alkalmazott felügyeleti láncolatot (chain of custody).
Moszkva tudni szeretné, hogy az OPCW műszaki titkársága beleegyezését adta-e ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a vizsgálati anyagokat feltárja más EU-országok előtt, valamint hogy kapott-e értesítést arról, hogy Párizs brit felkérésre technikai támogatást nyújt Londonnak. Moszkva rákérdezett arra is, hogy Franciaország eljuttatta-e saját vizsgálatának eredményét az OPCW-hez, s a szervezet Oroszország rendelkezésére tudja-e bocsátani a francia anyagokat.
Az orosz külügyminiszter múlt csütörtökön közölte, hogy országa kezdeményezte az OPCW végrehajtó tanácsának rendkívüli ülését, ennek időpontját szerdára tűzték ki.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury város kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két fél kölcsönösen diplomatákat utasított ki, később ugyanilyen kölcsönös intézkedések történtek számos EU- és NATO-tagállam, valamint más országok, illetve Oroszország között. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor konkrét bizonyítékokat követel.
