Továbbra is feszült a helyzet az erdélyi Keresztváron, ahol a rendőrség és a csendőrség beavatkozására volt szükség ahhoz, hogy megakadályozzák a település cigánytelepén élők egy csoportjának egyre agresszívabb lázadását. Néhányan életveszélyesen megfenyegették a polgármestert, élelmet követelve – számolt be a Național hírportál, amely korábban arról írt, hogy a nyugat-európai országokból Romániába visszatért roma közösségek miatt szociális bombák fognak robbanni országszerte, a hatóságok pedig nincsenek felkészülve ezek hatástalanítására. Több brassói üzletember élelmiszer-adományokkal sietett a keresztvári önkormányzat segítségére. A helyi vezetés a csomagok szétosztásával igyekezett a cigánytelepen élőkön segíteni.
Dorinel Blendica polgármester szerint azokon a településeken, ahol népes roma közösség él, ezek a jelenségek egyre gyakoribbak lesznek, mivel ők most valóban mindenféle jövedelem nélkül maradtak. – Sokan közülük napszámosként dolgoztak, mások különböző cégeknél. Most, hogy minden bezárt, elfogyott a pénzük, s mindannyiuknak legalább öt gyereket kell eltartaniuk családonként” – fogalmazott a község elöljárója. Hozzátette: a szociális segélynek vannak bizonyos feltételei, az ingyenes élelemosztásra nincs jogi alap. Arról is beszélt, hogy a községben a helyzetet súlyosbítja mintegy száz roma hazatérése Spanyolországból, Németországból, Hollandiából és Nagy-Britanniából. A román hírportál tudósítása szerint a keresztvári cigánytelep lakóinak egy része azzal fenyegetett: amennyiben nem kapnak élelmiszert az önkormányzattól, elkezdik kirabolni a helyi boltokat. A hangadók egy húszfős csoportból kerülnek ki, akik állítólag koldulásból éltek Nyugat-Európában.
A hazatértek nem tartották be a kötelező lakhelyi elkülönítést sem.
A négyezer lakosú, Brassótól alig több mint húsz kilométerre fekvő Keresztvár román többségű lakosságának húsz százaléka magyar, s a hivatalos népszámlálási adatok szerint 18 százalékos a romák aránya. Egy korábbi kutatás szerint Romániában mintegy kétezer úgynevezett cigánytelep van, ahol közel hatszázezren élnek, többségük mélyszegénységben.
