Először bojkottál, majd diktatúrát kiált az ellenzék

Donald Tusk és lengyel ellenzék az elmúlt heteket azzal töltötte, hogy megakadályozza a lengyel elnökválasztás megtartását. Halállal fenyegették az embereket és bojkottot szerveztek, majd amikor a kormány új választás kiírása mellett döntött, sorra felháborodtak, hogy nem szavazhattak.

Majdnem egy hónapig azért törte magát a lengyel ellenzék, hogy megakadályozza a május 10-i elnökválasztást. Amikor azonban a kormány új választások kiírása mellett döntött, hirtelen megváltozott a véleményük, és a szavazás elmaradása miatt kezdtek sajnálkozni – olvasható a V4NA Hírügynökség oldalán.

Ez egyik ilyen tudathasadásos ellenzéki politikus Donald Tusk, aki a Twitterén még maga szólította fel a lengyeleket arra, hogy ne vegyenek részt a választáson. Tusk két hete még úgy fogalmazott, hogy az „alapvető emberi józanság” nem engedi, hogy részt vegyen a választásokon, azonban az elhalasztott választások napján egy másik bejegyzést tett közzé.

Ebben hirtelen elvetette józanságát és már arról írt, hogy a megosztott „(sajnos) archív” kép egy korábbi választásról készült, jelezvén, hogy ő választani akart, ami szintén válaszbejegyzések sorozatát váltotta ki, felszólítva Tuskot, hogy döntse el mit akar.

A Tusk által támogatott kezdeményezést egyébként a teljes ellenzék együttes erővel támogatta, heteken keresztül alkotmányos okokra hivatkozva követelték a választás elhalasztását. De azzal is indokolták kérésüket, hogy a járványhelyzetben még a levélben szavazás is veszélyes és elítélik a „halálborítékokat”.

Az ellenzéki választás-ellenes kampány során, Andrzej Duda jelenlegi elnök többször is rámutatott , hogy a választások elmaradása komoly demokratikus deficithez vezetne, és káoszba taszíthatná az országot és a lengyel demokráciát is. Az már csak hab a tortán, hogy a levélben szavazást a WHO is jóváhagyta, és az csak azért hiúsult meg, mert az ellenzéki többségű felső ház 30 napot ült a javaslaton, aztán visszautasította azt.

A tiltakozások kereszttüzében a kormány azt is felajánlotta, hogy meghosszabbítják a jelenlegi elnök terminusát és kitolják a választást a járvány végéig, de az ellenzék ezt is leszavazta. A kormány végül opciók híján bejelentette , hogy nem tartja meg a május 10-i választásokat, mert így a következő 5 évben mindenki azok megkérdőjelezéséből kovácsolna magának politikai tőkét. Beata Szydlo lengyel EP képviselő arra is rámutatott , hogy az ellenzéki hisztéria csak az ország destabilizációjára irányul.

Azóta az ellenzék folyamatos Twitter-hadjáratot folytat, hogy elítélje a kormány döntését. Iwona Harwich ellenzéki képviselő például azt a drámai kérdést tette fel, hogy a lengyeleket „megfosztották alapvető joguktól, hogy államfőt válasszanak. Ez a demokrácia alapja. Ki felelős ezért?”

A helyzet érdekessége, hogy a választásokat még csak el sem törölték, hanem a kormány bejelentése szerint új választásokat fognak kiírni későbbi időpontra. A parlament alsó háza kedd este fogadta el az új elnökválasztási törvényt, mely lehetővé teszi majd a postai és személyes szavazást is. A törvény most a felsőházba megy, aminek 30 napja van dönteni róla. Tomasz Grodzki a szenátus házelnöke és az ellenzéki Polgári Platform tagja azonban közölte, hogy nem terveznek sietni a döntéssel. A kormány szerint a választások megtartása most prioritás és a szenátus ezzel a kijelentéssel lábbal tiporja a kezdeményezést.

A kormány több tagja is jelezte már, hogy az egész botrány arról szól, hogy az ellenzék jelöltjei rosszul állnak a választási felméréseken. Andzrej Duda jelenlegi elnök több mint 50 százalék támogatottságot élvez, míg a többi öt jelölt osztozik a maradékon.

Jaroslaw Kaczynski a Jog és Igazságosság pártelnöke szerdán úgy fogalmazott, az ellenzék nem ismeri el a demokráciát és „attól sem riadt vissza, hogy megakadályozza a választásokat, mindezt egy egyszerű okból: hatalmas vereséget szenvedtek volna”.

A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatják el.