Koronavírus a világ legnagyobb menekülttáborában

Bangladesben a rohingya menekültek által lakott túlzsúfolt táborban lehetetlen a fizikai távolságtartás.

A világ egyik legnépesebb menekülttáborában, a bangladesi Kutupalongban eddig sem volt éppen egy leányálom az élet. Cox’s Bazar városának közelébe először 1991-ben érkezett néhány tízezer rohingya menekült a szomszédos Mianmarból, azóta az „átmeneti” szállás csak egyre terebélyesedett. A 2017-es újabb, több százezres menekülthullám után a tábor – és néhány másikkal együtt – valóságos városokká nőtte ki magát.

Kutupalong pontos lakosságszáma nem ismert. Hivatalosan nagyjából 600 ezren, többségében rohingya menekültek zsúfolódhatnak össze a 13 négyzetkilométeres területen, de egyes becslések szerint valójában 850 ezren tengethetik életüket a táboron belül, és még másik majd félmillióan annak közvetlen környékén. Az állami irányítású, de nemzetközi segítséggel és forrásokból működtetett tábor alapvető infrastruktúrájának kiépítésén folyamatosan dolgoznak, de így is inkább emlékeztet egy nyomornegyedre. Sátrak, műanyagból felépített viskók, földutak, részleges csatornázottság és vízellátás, egész napos semmittevés jellemzik.

A nemzetközi szervezetek, mint például az Orvosok Határok Nélkül már korábban is arra figyelmeztetett, hogy borzalmas egészségügyi állapotok uralkodnak a táborban.

És ilyen körülmények közé most megérkezett a koronavírus.

A bangladesi hatóságok már április eleje óta mindent megtettek, hogy a menekültek közé ne törjön be a járvány. Kutupalongból a ki – és bejárást szigorúan szabályozták, az utakon ellenőrzőpontokat hoztak létre, a tábor környékén járőröztek. Korlátozták az internetelérést, hogy ne terjedhessenek álhírek és téves információk. Készültek a segélyszervezetek is, továbbképzést kapott a személyzet, elkülönítő központokat létesítettek, 1700 ágyas kórtermet terveznek, és egy intenzív osztályt is felállítottak, ahol 10 lélegeztető gép áll rendelkezésre.

Csak idő kérdése volt, hogy a táborban is megjelenjen a kór, hiszen az országban 20 ezer fölött jár a fertőzöttek, 300-hoz közelít a halálesetek száma. Néhány nappal ezelőtt aztán egy rohingya menekült jelentkezett az orvosi rendelőben a Covid-19 tipikus tüneteit mutatva. Letesztelték, és csakhamar kiderült, az új típusú koronavírussal fertőzött. Azonnal elkülönítették legközelebbi családtagjait is, akiket szintén leteszteltek, – az eredményekre egyelőre még várnak – és megkezdték a kontakt kutatást. Hogy mégis kitől kaphatta el a kórt, ki hurcolta be a táborba a vírust, egyelőre azonban nem tudják.

Ha azonban a kórokozó egyszer már bejutott, nagyon nehéz lesz megfékezni. A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság emlékeztetett rá, hogy Kutupalongban 40-70 ezer ember él négyzetkilométerenként, ami 1,6-szor zsúfoltabb még a szűkös óceánjárók „népsűrűségénél” is. A fizikai távolságtartás tehát lényegében megvalósíthatatlan, ráadásul híján vannak higiéniai eszközöknek, tiszta víznek is.

Pontosan ezért döntöttek a görög hatóságok is nemrégiben a migráns gyűjtőtáborok lezárásának meghosszabbítása mellett, miközben az országban egyébként már enyhítettek az óvintézkedéseken. Mint arról korábban lapunk is beszámolt, Görögországban már berobbant az időzízett bomba, a koronavírus már több szárazföldi táborban is felütötte a fejét, azt kockáztatva, hogy újabb gócpontok alakulnak ki. Jól jelzi a nem szűnő migráció veszélyeit, hogy néhány napja pedig Leszboszon két újonnan érkező afgánnál is kimutatták a fertőzést. A görög szigetek táborai, köztük az ugyancsak sokszorosan túlzsúfolt Moria eddig megúszták a járványt, hála minden új érkező szigorú elkülönítésének.

Nem volt viszont ilyen szerencsés Libanon. A mindössze ötmilliós közel-keleti állam kétmillió menekültnek ad otthont, és már a táborokban is megjelent a kór.