3°C Aranka 2023. február 8. 
A koronavírus-helyzet drámai módon csökkentette a bűncselekmények számát világszerte a nagyvárosokban
– állítja az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) egy napokban megjelent tanulmányban, melyhez a szakértők már 2020 márciusa óta gyűjtötték az adatokat.
A kutatók összesen 27 városban végeztek felméréseket, többek közt Chicagóban, Londonban, Barcelonában, Tel-Avivban és Brisbane-ben, ahol a gyilkosságok kivételével gyakorlatilag a bűncselekmények minden formájában nagymértékű visszaesést tapasztaltak. A tanulmány szerint a támadások száma átlagosan 27 százalékkal, a rablások aránya 46 százalékkal, a lopások száma – beleértve a bolti incidenseket, valamint a zsebtolvajok bűncselekményeit – 47 százalékkal csökkent. A járműlopások mértéke szintén visszaesett 39 százalékkal, és 28 százalékkal kevesebb betörést regisztráltak a kutatásban részt vevő városokban. Településenként azonban ugyanazon bűncselekmény esetében nem feltétlenül egyformák az adatok: például míg Limában csökkent a betörések aránya 84 százalékkal, addig San Franciscóban 38 százalékkal több ilyen ügyet jelentettek.
– Nem voltak a szórakozóhelyeket elhagyó részeg emberek az utcákon éjszaka. Napközben nem az üzletekben és kávézókban, vagy a sportpályákon és focimeccseken voltunk. Egyes városokban kijárási tilalmat is bevezettek a kormányok. Nem maradt gyakorlatilag semmi, ami táplálta volna a városi bűnözést
– magyarázta Manuel Eisner, a brit Cambridge-i Egyetem professzora, aki részt vett az UNODC kutatásában.
A gyilkosságok azonban csak 14 százalékos visszaesést mutattak a vizsgált városokban. Amy Nivette, a holland Utrechti Egyetem oktatója azt mondta, az emberölési adatok elemzésekor számos tényezőt kell figyelembe venni, többek közt azt, hogy a gyilkosságok jelentős része otthon történik. A tanulmány három várost emel ki, ahol nagymértékben csökkentek az emberölési adatok: a brazíliai Rio de Janeiróban, a kolumbiai Caliban és Peru fővárosában, Limában.
– Ezen túlmenően a szervezett bűnözés – például a kábítószer-kereskedők – is felelős a gyilkosságok bizonyos százalékáért. Ezen bandák viselkedését feltehetőleg kevésbé befolyásolják az olyan járványügyi intézkedések, mint a lezárások
– magyarázta a kutató.
A felmérésben részt vevő szakértők egyetértenek abban, hogy a lezárások és a kijárási tilalmak állnak a csökkenő tendenciák hátterében. Azonban a bűnözés mértéke és az olyan intézkedések, mint például az oktatási intézmények bezárása, vagy a különböző gazdasági támogatások között nem találtak összefüggést. A Nature Human Behaviour tudományos havilap oldalán közzétett jelentés szerint a maximális visszaesés nagyjából a kijárási tilalom hatálybalépését követő két–öt hét múlva volt tapasztalható.
– A legnagyobb arányban ott csökkent a bűncselekmények száma, ahol az elkövetők és lehetséges áldozataik ugyanazon nyilvános térben vannak. Tehát sokkal kevesebb volt az úgynevezett célpont a bűncselekmények leggyakoribb helyszínein, például az utcákon és a szórakozóhelyeken
– tette hozzá Eisner.
Egyúttal hozzátette: a világjárvány pusztító volt mindenhol, azonban a pandémia lehetőséget adott arra, hogy bizonyos társadalmi folyamatokat jobban megértsünk. Az elmúlt időszakban több jelentés is napvilágot látott arról, hogy a határok lezárása a kábítószer-csempészet visszaszorulását is elősegítette. Az Európai Unió múlt évre vonatkozó jelentése szerint nemcsak a kábítószerek iránti érdeklődés csökkent, hanem a velük való kereskedelem is, noha az utcai árusítás helyett a dílerek is áttértek a világháló bizonyos oldalaira és a közösségi médiára.
A baloldal választási kampányát milliárdokkal támogató Action for Democracy megtéveszthette az amerikai hatóságokat.
Egy baloldali domináns párt kialakítását sürgeti Molnár Csaba.
Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre nyomában.
Emelkedő jövedelmeket hozott a munkaalapú gazdaság, a Momentum mégis felszámolná.
A rossz építkezés, a korai időpont és a kis mélység is hozzájárult a tragédiához.
Az ellenzéki párt bővíteni tudta támogatóinak körét szankcióellenes politikájával.
