A koronavírus-helyzet drámai módon csökkentette a bűncselekmények számát világszerte a nagyvárosokban
– állítja az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) egy napokban megjelent tanulmányban, melyhez a szakértők már 2020 márciusa óta gyűjtötték az adatokat.
A kutatók összesen 27 városban végeztek felméréseket, többek közt Chicagóban, Londonban, Barcelonában, Tel-Avivban és Brisbane-ben, ahol a gyilkosságok kivételével gyakorlatilag a bűncselekmények minden formájában nagymértékű visszaesést tapasztaltak. A tanulmány szerint a támadások száma átlagosan 27 százalékkal, a rablások aránya 46 százalékkal, a lopások száma – beleértve a bolti incidenseket, valamint a zsebtolvajok bűncselekményeit – 47 százalékkal csökkent. A járműlopások mértéke szintén visszaesett 39 százalékkal, és 28 százalékkal kevesebb betörést regisztráltak a kutatásban részt vevő városokban. Településenként azonban ugyanazon bűncselekmény esetében nem feltétlenül egyformák az adatok: például míg Limában csökkent a betörések aránya 84 százalékkal, addig San Franciscóban 38 százalékkal több ilyen ügyet jelentettek.
Fotó: MTI/EPA-ANSA/Andrea Fasani
– Nem voltak a szórakozóhelyeket elhagyó részeg emberek az utcákon éjszaka. Napközben nem az üzletekben és kávézókban, vagy a sportpályákon és focimeccseken voltunk. Egyes városokban kijárási tilalmat is bevezettek a kormányok. Nem maradt gyakorlatilag semmi, ami táplálta volna a városi bűnözést
– magyarázta Manuel Eisner, a brit Cambridge-i Egyetem professzora, aki részt vett az UNODC kutatásában.
A gyilkosságok azonban csak 14 százalékos visszaesést mutattak a vizsgált városokban. Amy Nivette, a holland Utrechti Egyetem oktatója azt mondta, az emberölési adatok elemzésekor számos tényezőt kell figyelembe venni, többek közt azt, hogy a gyilkosságok jelentős része otthon történik. A tanulmány három várost emel ki, ahol nagymértékben csökkentek az emberölési adatok: a brazíliai Rio de Janeiróban, a kolumbiai Caliban és Peru fővárosában, Limában.
– Ezen túlmenően a szervezett bűnözés – például a kábítószer-kereskedők – is felelős a gyilkosságok bizonyos százalékáért. Ezen bandák viselkedését feltehetőleg kevésbé befolyásolják az olyan járványügyi intézkedések, mint a lezárások
– magyarázta a kutató.
Fotó: MTI/AP/LaPresse/Alessandro Pone
A felmérésben részt vevő szakértők egyetértenek abban, hogy a lezárások és a kijárási tilalmak állnak a csökkenő tendenciák hátterében. Azonban a bűnözés mértéke és az olyan intézkedések, mint például az oktatási intézmények bezárása, vagy a különböző gazdasági támogatások között nem találtak összefüggést. A Nature Human Behaviour tudományos havilap oldalán közzétett jelentés szerint a maximális visszaesés nagyjából a kijárási tilalom hatálybalépését követő két–öt hét múlva volt tapasztalható.
– A legnagyobb arányban ott csökkent a bűncselekmények száma, ahol az elkövetők és lehetséges áldozataik ugyanazon nyilvános térben vannak. Tehát sokkal kevesebb volt az úgynevezett célpont a bűncselekmények leggyakoribb helyszínein, például az utcákon és a szórakozóhelyeken
– tette hozzá Eisner.
