A drogpiacot is átalakítja a járvány

Hogy lehet találkozni a dílerrel kijárási tilalom idején? Át tudják csempészni a drogokat amikor le vannak zárva a határok? És mi haszna a partidrogoknak partik nélkül? Ezek a kérdések joggal merülnek fel: a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának éves jelentése szerint a koronavírus-járvány a drogpiacot sem hagyta érintetlenül.

Heroinista pózol egy athéni sikátorban Fotó: Yannis Behrakis Forrás: Reuters

Átalakította a kábítószer-használatot, a -kereskedelmet, de még a bűnüldözést is a világon végigsöprő koronavírus-járvány – derült ki az Európai Unió droghelyzetének elemzésére létrehozott szervezet éves jelentéséből. Először is fogyasztói oldalon: a dokumentum szerint voltak jelei annak, hogy a rendszerint „közösségi környezetben” használt anyagok iránti érdeklődés csökkent. Ez valószínűleg azért lehetett, mert a kijárási tilalom elrendelésével, a partik elmaradásával az ezeken gyakrabban használt, úgynevezett partidrogok sem voltak kelendők. Az érem másik oldala viszont, hogy egyes csoportoknál láthatóan megnőtt más, a négy fal között is kényelmesen fogyasztható szerek, például a kannabisz vagy az újfajta benzodiazepinek (pszichoaktív gyógyszerek, főként nyugtatóként és altatóként ismertek) használata.

Ami az eladói oldalt illeti, a jelentés megjegyzi, hogy a közösségi távolságtartás bevezetésével a helyi piacokon zavarok keletkeztek az anyagellátásban, ami hiányhoz, és ezáltal magasabb árakhoz vezetett.

A bűnözői csoportok azonban csakhamar alkalmazkodtak az új helyzethez.

Utcai árusítás helyett a dílerek áttértek a „sötét webre” (a világháló azon része, amelyet az eléréséhez szükséges technológiák és titkosítási eljárások miatt nem látnak a keresőszolgáltatások, és nem nyithatók meg hagyományos böngészőkkel), sőt a közösségi médiára, vagy egyszerűen csomagküldő és házhozszállítási szolgáltatásokhoz. Úgy becsülik, a repülőforgalom leállásával együtt a légi csempészet is visszaesett, de sem a tengeri szállítást, sem az európai gyártást nem érintette a járvány.

– Oda kell figyelnünk arra, hogy amint a válság gazdasági kihatásai érvényesülni fognak, közösségeink egyes tagjai kiszolgáltatottabbá válhatnak a kábítószer-problémákkal szemben! – figyelmeztetett Alexis Goosdeel, a szervezet elnöke a Covid–19 járulékos hatásaira. Korábban a négy fal között podcastnek Zacher Gábor toxikológus is arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet azoknak a függőknek lehet a legveszélyesebb, akik a járvány miatt elveszítik munkájukat, és nem jutnak hozzá a napi adagjukhoz. Igaz, a szakember szerint a probléma Magyarországon inkább az alkoholistákat érinti. – A karantén hatására világszerte, így minden bizonnyal Magyarországon is megnőtt a legális feszültségoldók és altatók forgalma, voltak, akik pedig a korábbinál több alkohol fogyasztásával igyekeztek a felgyülemlett feszültséget oldani – nyilatkozta az InfoRádiónak is nemzetközi statisztikákat idézve.

Az Európai Unió tagállamait, valamint Törökországot és Norvégiát vizsgáló jelentésből az is kiderül, hogy a legnépszerűbb drog minden korcsoportban továbbra is a kannabisz. Egyre elterjedtebb ugyanakkor – magas ára ellenére – a kokain, amely olyan országokban is könnyen hozzáférhetővé vált, ahol az eddig nem volt jellemző. A dokumentum szerint ugyan egyre gyakoribb a nagy kábítószer-szállítmányok elfogása, mégis úgy tűnik, hogy a drogok nagyarányú hozzáférhetősége ugyanúgy megmaradt.

https://www.facebook.com/emcdda/photos/a.161189860635716/3358791444208859/?type=3&theater

Arra a jelenségre is rávilágítanak, hogy a kábítószer-túladagolás egyre gyakrabban érinti az elöregedő népességet.

Statisztikáik szerint 2012 és 2018 között a túladagolásos halálesetek száma az ötven év fölöttieknél 75 százalékkal nőtt.

A különösen Nyugat-Európát érintő probléma okát abban látják, hogy a hosszú távon, egy életen át kábítószert használók sokkal sérülékenyebbek. Az Európai Unióban két évvel ezelőtt 8300-an veszítették életüket bizonyítottan tiltott szerektől, jó hír viszont, hogy ez a szám nem emelkedett az előző évekhez képest.