Íme! Így működik a Magyarországot lejárató gépezet

Egy francia blog döbbenetes részleteket hozott nyilvánosságra a nemzetközi sajtó kulisszatitkairól.

Brüsszel, 2017. április 27. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke érkezik a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartandó megbeszélésükre Brüsszelben 2017. április 27-én. (MTI/EPA pool/Olivier Hoslet) Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA pool

Emberek milliói választásokon fognak szavazni egy olyan az országban, amelyet különböző médiumok rendszeresen totalitáriusnak bélyegeznek meg – fogalmazott írásában a blog szerzője, aki rámutatott, Európa és a Nyugat legnagyobb tekintélyű sajtóorgánumai rendszeresen kijelentik, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor személye – akit, jóllehet, szavazói demokratikusan választottak meg az ország élére – fenyegetés a demokráciára nézve.

 – Egy vélemény, amelyet az említett médiumok nagy összhangban és összetartásban ismételnek fáradhatatlanul – emelte ki.

Szerinte a nagy összhangra és a közös üzenetre magyarázatot adhat talán az a rendszer, amely olyan orgánumokat kapcsol össze, mint a The Financial Times, The Economist, The New York Times, Le Monde, Die Welt, El País, Il Corriere Della Sera, La Repubblica, és ezernyi más médium, és amely rendszert egy párizsi és frankfurti központtal is rendelkező ismeretlen szervezet alkotott meg.

A szerző ezt követően részletesen bemutatta a WAN-IFRA-t, azaz az Újságok és Hírkiadók Világszövetségét. Eszerint 

a WAN-IFRA azért dolgozik, hogy „megvédje a világ újságíróit és kiadóit, hogy üzemeltesse a független médiumokat”, kiterjesztve célját és tevékenységét saját tagjaira: az újságírókra és a kiadókra is.

A világ sajtóorgánumai többnyire vállalati szervezetekben, például kiadókban tömörülnek, a WAN-IFRA pedig saját tagjain keresztül köti össze a világ információiparát. Eközben pedig tagjainak – többnyire üzleti jellegű – szolgáltatásokat és szakértő segítséget nyújt.

Megvédeni a tagokat, a médiumokat, és segíteni őket az üzleti fejlődésükben, ez a WAN-IFRA nyilvánosan deklarált missziója. A szervezet azonban mindemellett információt, állásfoglalást és véleményeket is terjeszt a rendszerében, köszönhetően kedvező pozíciójának, amely lehetővé teszi számára, hogy közvetlenül férjen hozzá a médiaszervezetekhez és azok szerkesztőségeihez. A világ vezető lapjainak a szerkesztőségéhez való közvetlen hozzáférése jelenti és magyarázza a WAN-IFRA hatalmát, amellyel mindent befolyásolni tud, a médiumok irányításától kezdve a reklámstratégiákon keresztül az aktualitásokról szóló újságcikkek megfogalmazásáig, vagy egészen addig, hogy hogyan kezeljenek problémákat, s hogy egyáltalán mit is kell problémának tekinteni – világított rá a szerző, aki ezt követően bemutatta a szervezet vezetőjét.

A WAN-IFRA élén a vezérigazgató áll, Vincent Peyrègne, akinek három évtizedes, a sajtóban eltöltött szakmai múltját olyan állomások fémjelezték, mint a Sud-Ouest csoport, a Libération, a La Tribune vagy a svájci Edipresse. Időközben, 1997-ben Peyrègne csatlakozott az IFRA-hoz (amely a WAN-IFRA elődje volt), és útjára indította a szervezet francia és spanyol leányvállalatát is.  Majd, mielőtt 2012-ben átvette volna a WAN-IFRA vezetését, 2008-ban csatlakozott Sarkozy kormányához, amelyben a kulturális és kommunikációs minisztérium főtanácsadója lett.

Peyrègne irányítása alatt, a koronavírus-járványt megelőzően a WAN-IFRA rekord méretű, 9 millió eurós árbevételt ért el.  Azonban a WAN-IFRA finanszírozási gyakorlata és eszközei éles ellentétben állnak azzal a deklarált szándékával és céljával, hogy előmozdítsa a médiumok függetlenségét.

A szervezet maga is elismeri, hogy tagjainak rendszeresen küld beszámolókat a figyelemreméltó aktualitásokról, valamint szűk körű, egyéni információs üléseket is szervez számukra. 

A WAN-IFRA azonban azt már gondosan eltitkolja, hogy a hálózatában ily módon terjesztett információk „finanszírozhatók” mégpedig különféle területeken tevékenykedő érdekérvényesítő csoportok és lobbik által. Magyarország esetében ezek a cikkek olyan, gyakran magánkézben lévő alapítványoktól származnak, mint a politikai életben aktív ismert amerikai üzletember, Soros Györgyhöz tartozó Nyílt Társadalom Alapítvány A WAN-IFRA Magyarország ellen indított, és a magyarországi „puha cenzúráról szóló projektjeit az OSF támogatta, így vált lehetővé az, hogy az OSF által meghatározott tartalmú beszámolók és lobbi-anyagok jelentek meg az erre nyitott lapokban és kiadványokban.

A blog szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar származású Soros György, aki az Orbán-kormány közismert ellenlábasa, természetesen érdekelt abban, hogy befolyásolja az országról szóló információkat. Fel kell tenni tehát egy nagyon fontos kérdést: a Soros által a WAN-IFRA-nál finanszírozott híranyagok és állásfoglalások vajon előidézhették-e, hogy Magyarországról az országot rossz színben feltüntető nemzetközi média beszámolók lássanak napvilágot? Hogy vajon az európai médiumok özönvízszerű, kritikus hangvételű hadjárata Budapest ellen valós és saját véleményeket közvetített-e, vagy az OSF által pénzelt jelentések miatt mentek túl messzire és váltak szélsőségessé?  A WAN-IFRA egészen biztosan nem fedte fel, hogy ő a kapocs az OSF által pénzelt kutatás és a médiabeszámolók között. Ez persze azt jelenti, hogy semmi nem áll útjába annak, hogy magánérdekek a legnagyobb diszkrécióval használják fel a nemzetközi sajtót arra, hogy saját érdekeik szerint formálják a közvéleményt, és arra buzdítsák Brüsszelt, hogy Magyarország ellen eljárjon.

Peyrègne, magánbeszélgetéseiben, véget vetett a találgatásoknak, és nyíltan beszélt arról – nyilvánosan persze sosem tenné ugyanezt –, hogy pontosan miként működik a szervezete, és 

utalt az OSF WAN-IFRA-nak folyósított pénzügyi támogatásra, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás volt

 – olvasható a cikkben.

Az írás szerint

amikor megkérdezték Peyrègne-től, hogy netán lehetséges lenne-e Magyarországra nyomást gyakorolni az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül, Peyrègne így válaszolt: »Persze, volt már rá példa«.

Egészen pontosan, a WAN-IFRA vezérigazgatója elmagyarázta, hogy „Tulajdonképpen részei vagyunk ezeknek a szervezeteknek.”

Vannak alapítványok például, mint a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa, vagy számos egyéb szervezet, akik szintén nagyon aktívak Magyarországon.

„Úgyhogy igen, ez is a munkánk része. Minket, a WAN-IFRA szövetséget ezek az alapítványok finanszíroznak. Többnyire globális és nemzetközi ügynökségek vagy alapítványok.”  

Amikor a WAN-IFRA működéséhez és projektjeihez finanszírozót keres, akkor a szervezet a misszióját, a „független médiumok védelmét” ropogós bankjegyekre váltja úgy, hogy az érdekelt csoportoktól fizetett megbízásokat fogad el médiumok befolyásolására.

Amikor Peyrègne-nek szegezték a kérdést, lehet-e a WAN-IFRA-t szerződtetni arra, hogy Magyarországgal kapcsolatban végezzen kutatásokat, Peyrègne azt felelte: „Igen, a WAN-IFRA-t vagy egy másik szervezetet. Ha a munka hordoz számunkra valamilyen értéket, akkor igen, beszélhetünk róla. Tudja, a kutatás anyagát később a legnagyobb médiumok kapják meg.”  

A világ legnagyobb lapjainak olvasói már megszokhatták, hogy Magyarország rendszeresen az újságírók látókörébe, sőt célkeresztjébe kerül. Ez persze nem véletlen. Peyrègne szerint az újságírók kiemelt figyelmére magyarázatot adnak „az adatok, az információk és a jelentések, amelyekben különösen a magyarországi sajtó manipulálásáról írunk. Magyarország tipikusan egy olyan példa, ahol nem a közvetlen cenzúra eszközével élnek, hanem a puha cenzúráéval.”

A WAN-IFRA Magyarországról készített felmérései azoknak az újságíróknak az asztalára kerülnek, akik nem vagy alig ismerik Magyarországot, és akik a WAN-IFRA anyagokból készült cikkeikkel a közvéleményt és a politikusokat hangolják Budapest ellen. Egy olyan ország ellen, ahol a médiumok (beleértve a WAN-IFRA tagjait is) szabadon bírálhatják a kormányt. Peyrègne be is ismeri: 

Magyarországon sok mindent publikáltak már tőlünk.

Ami pedig a puha cenzúrát illeti, Peyrègne elmondja, hogy „Számos beszámolót publikáltunk a témában, jelentések egész sorát. Ezt tehát segíti a közvéleményt vagy az influenszereket. És pontosan ez a mi stratégiánk, helyi támogatókat szerezni egy adott (európai) országban, természetesen abból a célból, hogy végül megnyerjük magunknak a teljes közvéleményt. Ez a lobbizás egyik legfontosabb része és feladata. Meg kell tervezned egy kampányt egy konkrét céllal, és véghezvinni.”

A kampánynak ugyan nem sikerült megbuktatnia a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, mégis érdekes megtudnunk, hogy a fősodratú médiumok miért képviselnek teljesen azonos politikai álláspontot, vagy miért ismételgetik végtelenségig ugyanazt az egy narratívát. Most végre tudjuk: elég csak megnézni, hogy ki finanszírozza a WAN-IFRA-t

 – zárta írását a szerző.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke érkezik a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartandó megbeszélésükre Brüsszelben (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)