Kedden napközben sajtótájékoztatót tartott Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, amelyen bejelentette, mérlegeli, hogy országa megszakítsa a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal. Az elnök kitért a hadiállapot esetleges bevezetésére is.
Szavai szerint amennyiben Oroszország erőteljes támadást indít Ukrajna ellen, akkor elrendeli a hadiállapot bevezetését.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a hadseregnek üzent, kitartásra és bátorságra buzdított, de már most felhívta a figyelmet az esetleges súlyos veszteségekre.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint az ukránok negyven százaléka biztosra veszi az orosz csapatok invázióját Ukrajnában, mármint a kelet-ukrajnai szakadár területeken túl.
A Demokratikus Kezdeményezések Központja által végzett felmérés szerint a megkérdezettek 8,2 százaléka kész csatlakozni az ukrán fegyveres erők kötelékéhez, hogy megvédje hazáját. 14,3 százalékuk önkéntes csoportok tagjaként harcolna az oroszokkal szemben. A megkérdezettek negyede kész más módon (pénzzel, önkéntes munkával, véradással) segíteni országa épségét. 17,7 százaléknyian viszont azt nyilatkozták, ők csak arra ügyelnének, hogy valahogyan túléljék a háborút. Meglepően kevesen, mindössze a válaszadók 3,1 százaléka menekülne külföldre egy kiterjedt háború esetén.
Egyébiránt az ukrán politikai vezetés komoly gazdasági szankciókat sürget Moszkvával szemben, például az Északi Áramlat 2 projekt leállítását. A német kancellár az első lépéseket meg is tette ebbe az irányba. Az Egyesült Államok már bejelentett bizonyos intézkedéseket, de ezek csak a szakadár „népköztársaságokra” korlátozódnak, amelyeket kormányközeli ukrán politikusok éles kritikával illettek „simogató”, azaz súlytalan hatásuk miatt.
Elemzők szerint a kialakult helyzetben az a legfőbb a kérdés, hogy az oroszok megállnak-e a frontvonalnál vagy kísérletet tesznek-e a teljes Donyeck és Luhanszk megye megkaparintására.
Moszkvában ellentmondásos vélemények fogalmazódtak meg kedden ebben a kérdésben. Félő, hogy amennyiben az orosz csapatok nem érik be a „népköztársaságok” mostani határaival, az egy totális háború kirobbanásához vezethet. Szakértők is azt találgatják, hogy Oroszország mit tekint a „népköztársaságok” határainak. A jelenleg fennálló területi viszonyokat vagy a két szóban forgó megye teljes területét, amint az a „népköztársaságok” alkotmányában is szerepel.
Az viszont már kijelenthető, hogy a történések után a minszki egyezményeket elfeledhetjük mint a konfliktus diplomáciai rendezésének alapdokumentumát. Kijev közölte, Moszkva a lépésével felrúgta a minszki paktumot. Az orosz fővárosban ugyan azt hangsúlyozták, hogy a területek elismerésével ők nem avatkoztak bele a minszki folyamatokba, hiszen ők csak közvetítők, a fennálló vitát Kijevnek kell rendeznie a „népköztársaságokkal”, de érdemi változást már ők sem remélnek ettől. Az ukrán vezetés évek óta elutasítja a közvetlen párbeszédet a felkelőkkel, ezért elemzők szerint Minszknek valóban befellegzett, most inkább az lesz a fő téma, hogy Washington, a NATO és az EU meg tud-e állapodni Oroszországgal egy új biztonságpolitikai egyezményről, amit a Kreml is sürget, s amelyik a NATO keleti terjeszkedésének leállítását szeretné elérni.
Borítókép: Ukrán határőrök az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló és az ukrán erők által ellenőrzött területet elválasztó határon a kelet-ukrajnai Novotroickojében 2022. február 21-én. (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Orosz–ukrán háború
