Az amerikai külügyminiszter és csapata a nyílt társadalom kiszolgálói

Az amerikai külpolitika baloldali, radikális és kizárólagos irányba tolódott.

Wilmington, 2021. január 26. A 2021. január 26-án közreadott képen Antony Blinken, Joe Biden amerikai elnök kormányának külügyminiszter-jelöltje beszél az új kabinet kulcsfontosságú tagjainak bemutatásán a Delaware állambeli Wilmingtonban 2020. november 24-én. Az amerikai törvényhozás felsõháza 2021. január 26-án jóváhagyta Antony Blinken külügyminiszteri kinevezését. A száztagú szenátusban 78-an támogatták, míg 22-en ellenezték Joe Biden jelöltjének kinevezését. MTI/AP/Carolyn Kaster Fotó: Carolyn Kaster

Csakhogy képet kapjunk az FPA politikai irányultságáról: az igazgatótanács tizenkét tagjának egyike Jeremy Ben-Ami, a Soros által finanszírozott, szélsőséges baloldali Izrael-ellenes csoport, a J Street elnöke. Az FPA és Soros György kapcsolata azonban nem ér véget Ben-Amival. Egy panelbeszélgetésük moderátora Tom Perriello, az Open Society US ügyvezető igazgatója volt.

Fotó: Foreign Policy for America, FPA

Kétállami megoldás, visszatérés az iráni megállapodáshoz és az izraeli nagykövetség visszahelyezése Jeruzsálemből

Az FPA honlapja szerint a szervezet egyik legfontosabb témája az izraeli–palesztin konfliktus. A weboldal a konfliktussal kapcsolatos álláspontját ismertető részén két J Street-jelentésre és egy UNRWA-jelentésre hivatkozik. Ennek az álláspontnak az egyik „sarokköve” a kétállami megoldás, azaz egy zsidóktól etnikailag megtisztított palesztin állam létrehozása Izrael határain belül, Jeruzsálemmel a fővárosaként. Az FPA elítélte, hogy Trump elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és bírálta az amerikai nagykövetség áthelyezéséről szóló döntését is.

Trump elnök aláásta az Egyesült Államokat, mint semleges közvetítőt és a kétállami megoldás kilátásait

 – áll az FPA honlapján.  

Ezek a lépések szembementek az évtizedes nemzetközi konszenzussal és a diplomáciai erőfeszítésekkel, hogy Jeruzsálem semleges város maradjon, amelyen a palesztin és a zsidó nép közösen osztozik

 – írták. Az FPA közleménye a továbbiakban bírálta a Trump elnök által közvetített Ábrahám-megállapodásokat, amelyek normalizálták az Izrael, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatokat. A szervezet azt állította, hogy hivatalosan egyik ország sem állt soha háborúban Izraellel, ami a szavak szintjén igaz, de félremagyarázza a térségben fennálló ellenségeskedés valóságát. Azért is bírálták ezeket az egyezményeket, mert azok szerintük veszélyeztetik az általuk kívánatosnak tartott kétállami megoldást.

Ezenkívül az FPA a Közös Átfogó Cselekvési Tervhez (JCPOA), ismertebb nevén az iráni nukleáris megállapodáshoz való visszatérésre szólít fel, amely lehetővé tenné Irán számára, hogy kevesebb mint négy év alatt korlátlan nukleáris fegyverprogramot folytasson. Remek kilátások…

Migránsok beömlesztése, BLM, rendőrségi forrásmegvonás és a 100 milliárd dolláros zöld program

Az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó határfal építésének leállítása mellett az FPA az Egyesült Államokba belépni engedett migránsok számának a jelenlegi 15 ezreses felső határról 125 ezres felső határra történő emelésére szólít fel, amelyet egy későbbi időpontban még tovább emelnének.

A szervzet a Black Lives Matter mellett is kiáll. 

A BLM melletti elkötelezettségüket ismertető oldalukon arra szólítanak fel, hogy akadályozzák meg a rendőrség „katonai jellegű” tömegoszlató felszereléssel való ellátását.

Egyéb programjaik között szerepel a párizsi megállapodásokhoz való visszatérésen alapuló klímavédelmi kötelezettségvállalás, amely szerintük „100 milliárd dollárnyi finanszírozás allokálásán fog alapulni különböző forrásokból”. Ezt részben ellensúlyozza majd az FPA által javasolt 60 milliárd dolláros katonai kiadáscsökkentés. Éppen erre van szükség egy orosz–ukrán háború közepette…

Feminista külpolitika

Az FPA és a Nyílt Társadalom Alapítvány egyaránt támogattak Egy feminista külpolitika felé az Egyesült Államokban címet viselő tanulmányt. Az írást a Population Action International (PAI), a PlannedParenthoodnak pénzt gyűjtő civil szervezet is támogatta. A „feminista külpolitika” a következőket követeli:

• A világban létező patriarchális hatalmi struktúrák és egyenlőtlenségek elemzése.

• A „bináris” megközelítéseken való túllépés.

• Szövetségi források felhasználása az abortuszokra mint családtervezési módszerre. (Mi köze ennek a külpolitikához?)

• A „biológiai nem, nemi identitás vagy vélt nem” alapján elkövetett visszaélések elleni küzdelemre való törekvés.

• Az éghajlatváltozás problémája.

• A terv emellett egy „feminista főfelügyelő vagy tanács” létrehozását szorgalmazza a Fehér Házban.

• A hadsereg szerepe ebben a külpolitikában az lenne, hogy „elfogadja a demilitarizációt mint célt”. (Ismételten egy remek ötlet a háború közepén.)

Antony Blinken és a Soros-hálózat

Az amerikai külügyminiszter nemcsak az FRA szervezetnek volt tagja a kinevezését megelőzően, hanem a Council on Foreign Relationsnek is (Külkapcsolatok Tanácsa, CFR), többek között Bajnai Gordonnal, Soros Györggyel és annak fiával, Alexander Sorossal együtt. A CFR-ben 2016-ban tartott beszédében kiállt az internacionalizmus és a multilateralizmus politikája mellett.

Édesapja, Donald Blinken 1994 és 1997 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Nevelőanyja, Vera Blinken közvetlenül a háború előtt született, és Budapesten, a Hollán Ernő utca 10. alatt nőtt fel, alig néhány háznyira a 16-os házszámtól, ami viszont Soros György otthona volt gyermekkorában.

Apa és nevelőanyja 2009-ben vetették papírra visszaemlékezésüket. A könyv hátoldalát Joe Biden és Soros György ajánlásai díszítették, és hazánkban a Nyílt Társadalom Alapítvány mutatta be. 

Donald Blinken többek között ilyen „elfogulatlanul” ír: „Sajnos az [első, 1998 és 2002 közötti] Orbán-kormány visszavetette Magyarország haladását abba az irányba, hogy a kormányzati munka átláthatóbb és elszámoltathatóbb legyen. […] a külföldi befektetőket a bonyolult adószabályok terhelték, és az Orbán-kormány […] nem privatizált.” Ezek után nem meglepő, hogy az új amerikai kormányzat a politikai véleménykülönbségeken túl sem kifejezetten barátságos hazánkkal.

Blinken édesapját 1998-ban kinevezték a CEU nemzetközi tanácsának kancellárjává, valamint egyúttal a Soros-egyetem kuratóriumának is tagja lett. 

A Blinken szülők 2015 novemberében a CEU mellett működő archívumot (Open Society Archives, OSA) olyan jelentős összeggel támogatták meg, hogy egyből átnevezték azt Vera & Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumra. Az adományozó ceremónián maga Soros György is részt vett.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Antony Blinken, Joe Biden amerikai elnök kormányának külügyminisztere (Fotó: MTI/AP/Carolyn Kaster)