Energiadiktatúrát vezetnének be Európában

Keménykezű és megdöbbentő tervet dolgozhatott ki az Európai Unió vezetése. Az Oroszország elleni szankciók kiterjesztése az energiaszektorra az energiafelhasználás korlátozását vonná maga után a tagállamokban. A V4NA információi szerint Brüsszel 18 Celsius-fokban határozná meg az épületek maximális belső hőmérsékletét. Korábban egy diktatúrában már hoztak hasonló rendeletet.

Luxembourg, 2021. október 6. Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezetõ alelnöke, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának ülésén Luxembourgban 2021. október 6-án. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Továbbra is azon dolgoznak a brüsszeli bürokraták, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék az energiaszektorra. Az orosz szén importjáról már döntöttek, a jövőben pedig nem kizárt, hogy a földgázra is embargót vezetnek be a döntéshozók. Ez azonban súlyos következményekkel járna, amit egyébként nem is tagadnak a brüsszeli buborékban élő bürokraták. Az energiaárak már így is történelmi rekordot döntöttek, ha leállna az orosz földgázimport, akkor a legtöbb uniós tagállam gazdasága egy-két hét alatt összeomlana, erről már a V4NA is többször beszámolt.

Az európai nagyhatalmak úgy akarnak megszabadulni az orosz energiafüggőségtől, hogy közben megpróbálnak minél több gázt felhalmozni a tározókban. Az emberektől pedig azt kérték, hogy használjanak minél kevesebb energiát. Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöldmegállapodásért felelős biztos március 8-án Brüsszelben kijelentette:

Az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban

– tette hozzá az uniós biztos. De Robert Habeck német gazdasági miniszter is ebben látja a megoldást. A zöldpárti tárcavezető az egyik német televíziós hírműsorban azt mondta, hogy a spóroláshoz

minden polgár és vállalkozó is hozzájárulhatna a gáz- és olajfogyasztás csökkentésével. Minden egyes köbméter gáz, amelyet nem égetünk el, segít.

Közben egyre több országban fokozódik az aggodalom, mert az emberek attól tartanak, hogy ősszel, a tartós hideg beköszöntével ismét fűtés nélkül maradhatnak. A brit háztartások negyven százaléka jelezte, hogy ha nem történik javulás, akkor nem tudják majd fizetni a rezsiszámlákat. Máshol sem jobb a helyzet Európában: az elmúlt fűtési időszakban nemegyszer fordult elő kisebb-nagyobb kimaradás. Az Európai Unió jelenleg a fűtési szükségleteinek 38 százalékát a földgázból fedezi, ha ez megszűnne, az beláthatatlan következményekkel járna.

A V4NA egyik forrása arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli bürokraták már erre az időszakra próbálnak felkészülni. Egy olyan törvényjavaslatot dolgoztak ki, amellyel többek között 18 Celsius-fokban határoznák meg az épületek maximális belső hőmérsékletét. Ez a rendelkezés kísértetiesen hasonlítana a diktatúrákban alkalmazott intézkedésekhez.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy a felsővezetés határozná meg, hogy ki mennyit fűthet. Évtizedekkel ezelőtt Nicolae Ceaușescu akkori román államfő az államadósság drasztikus csökkentését tűzte ki célul. Ennek érdekében korlátozta például azt, hogy mennyit fűthetnek a háztartások. A kormány elrendelte, hogy a magánházakban és közintézményekben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 12 Celsius-fokot. Az emberek emellett nem használhattak negyven wattnál nagyobb teljesítményű izzót. Ceaușescu törekvései súlyos élelmiszer-, üzemanyag-, energia- és gyógyszerhiányhoz vezettek, az ország az éhínség közelébe, a gazdaság az összeomlás szélére került.

Visszatérve a jelenbe, van olyan uniós ország, amely nem várta meg a brüsszeli bürokraták javaslatát. Az olaszországi iskolákban és más középületekben májustól tilos 25 Celsius-fok alatti hőmérsékletre állítani a légkondicionálókat. Mario Draghi miniszterelnök ironikus módon a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak esetleg fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe. Sőt a középületek belső hőmérséklete télen nem haladhatja meg a 19 fokot. A korlátozás jövő év március 31-ig lesz érvényben, igaz, az egyelőre nem világos, hogy hogyan fogják ellenőrizni a fogyasztást.

A szabályokat megszegőket ötszáz és háromezer euró közötti pénzbírsággal sújthatják majd. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de idővel magánlakásokra is kiterjeszthető lesz.

Az Európai Uniós tervezet nemcsak egy államot korlátozna az energiahasználatban, hanem minden tagországot. Megkérdeztük a vezető brüsszeli politikusokat arról, hogy valóban 18 Celsius-fokban kívánják-e maximalizálni az épületek hőmérsékletét. A V4NA hírügynökség kíváncsi volt arra is, hogy hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt az intézkedést, és hogyan ellenőriznék a rendelet betartását.

Az sem lenne meglepő, hogy egy ilyen rendelkezés bevezetése közfelháborodást váltana ki. A koronavírus-járvány hullámai alatt a korlátozó intézkedések miatt is rengetegen vonultak az utcára Európa-szerte, sok esetben zavargások törtek ki.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának ülésén Luxembourgban 2021. október 6-án.
(Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)