Energiadiktatúrát vezetnének be Európában

Továbbra is azon dolgoznak a brüsszeli bürokraták, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék az energiaszektorra. Az orosz szén importjáról már döntöttek, a jövőben pedig nem kizárt, hogy a földgázra is embargót vezetnek be a döntéshozók. Ez azonban súlyos következményekkel járna, amit egyébként nem is tagadnak a brüsszeli buborékban élő bürokraták. Az energiaárak már így is történelmi rekordot döntöttek, ha leállna az orosz földgázimport, akkor a legtöbb uniós tagállam gazdasága egy-két hét alatt összeomlana, erről már a V4NA is többször beszámolt.

Az európai nagyhatalmak úgy akarnak megszabadulni az orosz energiafüggőségtől, hogy közben megpróbálnak minél több gázt felhalmozni a tározókban. Az emberektől pedig azt kérték, hogy használjanak minél kevesebb energiát. Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöldmegállapodásért felelős biztos március 8-án Brüsszelben kijelentette:

Az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban

– tette hozzá az uniós biztos. De Robert Habeck német gazdasági miniszter is ebben látja a megoldást. A zöldpárti tárcavezető az egyik német televíziós hírműsorban azt mondta, hogy a spóroláshoz

minden polgár és vállalkozó is hozzájárulhatna a gáz- és olajfogyasztás csökkentésével. Minden egyes köbméter gáz, amelyet nem égetünk el, segít.

Közben egyre több országban fokozódik az aggodalom, mert az emberek attól tartanak, hogy ősszel, a tartós hideg beköszöntével ismét fűtés nélkül maradhatnak. A brit háztartások negyven százaléka jelezte, hogy ha nem történik javulás, akkor nem tudják majd fizetni a rezsiszámlákat. Máshol sem jobb a helyzet Európában: az elmúlt fűtési időszakban nemegyszer fordult elő kisebb-nagyobb kimaradás. Az Európai Unió jelenleg a fűtési szükségleteinek 38 százalékát a földgázból fedezi, ha ez megszűnne, az beláthatatlan következményekkel járna.

A V4NA egyik forrása arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli bürokraták már erre az időszakra próbálnak felkészülni. Egy olyan törvényjavaslatot dolgoztak ki, amellyel többek között 18 Celsius-fokban határoznák meg az épületek maximális belső hőmérsékletét. Ez a rendelkezés kísértetiesen hasonlítana a diktatúrákban alkalmazott intézkedésekhez.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy a felsővezetés határozná meg, hogy ki mennyit fűthet. Évtizedekkel ezelőtt Nicolae Ceaușescu akkori román államfő az államadósság drasztikus csökkentését tűzte ki célul. Ennek érdekében korlátozta például azt, hogy mennyit fűthetnek a háztartások. A kormány elrendelte, hogy a magánházakban és közintézményekben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 12 Celsius-fokot. Az emberek emellett nem használhattak negyven wattnál nagyobb teljesítményű izzót. Ceaușescu törekvései súlyos élelmiszer-, üzemanyag-, energia- és gyógyszerhiányhoz vezettek, az ország az éhínség közelébe, a gazdaság az összeomlás szélére került.

Visszatérve a jelenbe, van olyan uniós ország, amely nem várta meg a brüsszeli bürokraták javaslatát. Az olaszországi iskolákban és más középületekben májustól tilos 25 Celsius-fok alatti hőmérsékletre állítani a légkondicionálókat. Mario Draghi miniszterelnök ironikus módon a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak esetleg fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe. Sőt a középületek belső hőmérséklete télen nem haladhatja meg a 19 fokot. A korlátozás jövő év március 31-ig lesz érvényben, igaz, az egyelőre nem világos, hogy hogyan fogják ellenőrizni a fogyasztást.

A szabályokat megszegőket ötszáz és háromezer euró közötti pénzbírsággal sújthatják majd. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de idővel magánlakásokra is kiterjeszthető lesz.

Az Európai Uniós tervezet nemcsak egy államot korlátozna az energiahasználatban, hanem minden tagországot. Megkérdeztük a vezető brüsszeli politikusokat arról, hogy valóban 18 Celsius-fokban kívánják-e maximalizálni az épületek hőmérsékletét. A V4NA hírügynökség kíváncsi volt arra is, hogy hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt az intézkedést, és hogyan ellenőriznék a rendelet betartását.

Az sem lenne meglepő, hogy egy ilyen rendelkezés bevezetése közfelháborodást váltana ki. A koronavírus-járvány hullámai alatt a korlátozó intézkedések miatt is rengetegen vonultak az utcára Európa-szerte, sok esetben zavargások törtek ki.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának ülésén Luxembourgban 2021. október 6-án.
(Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)