A németek csaknem kétharmada tart attól, hogy hazájuk belesodródik Oroszország Ukrajna ellen indított háborújába, a többség azonban úgy véli, hogy a kormánynak a veszély ellenére nem szabad visszafognia magát a Kijevnek nyújtott támogatásban – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés. Az ARD országos közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint
a német állampolgárok 63 százaléka aggódik amiatt, hogy Németország belesodródhat a háborúba.
A nőknél csaknem háromnegyedes, 73 százalékos ez az arány, a férfiaknál jóval kisebb, 51 százalék.
Pártok szerinti bontásban a legnagyobb arányt – 77 százalékot – a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD támogatóinak körében regisztrálták. Az aggodalom legkevésbé a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) kormányzó Zöldek támogatóira jellemző, csupán 46 százalékuk érez háborús veszélyt.
A televízió DeutschlandTrend nevű kutatássorozatának új felmérésében azt is kimutatták, hogy a háborúba sodródás miatti aggodalommal együtt az orosz támadás ellen védekező Ukrajna melletti kiállás is jellemző a német lakosságra. Ezt jelzi, hogy csupán 38 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy „a német kormánynak visszafogottabban kellene támogatnia Ukrajnát, nehogy minket is megtámadjanak”, és 55 százalék elutasítja ezt a hozzáállást.
A támogatás visszafogását sürgetők aránya főleg az ország keleti részén, a volt NDK területén népszerű AfD szavazóinak körében a legmagasabb, 77 százalék, és a Zöldek táborában a legalacsonyabb, 17 százalék – mutatta ki az ARD felméréseit készítő infratest dimap közvélemény-kutató társaság.
A koalíciós pártok hetekig tartó viták után, április végén határozták el, hogy nehézfegyverekkel is segítik az ukrán hadsereget.
Küldenek például a holland kormánnyal együttműködve tizenkettőt a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb termékéből, a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) nevű fegyverrendszerből. Az önjáró löveg használatára már el is kezdtek kiképezni egy csoport ukrán katonát a hadsereg (Bundeswehr) tűzérségi kiképző központjában.
Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát. A támadásra szolgáló nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesítik a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon – egy parlamenti beszédben – jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Oroszország indította háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Borítókép: Ukrán katona felkészül az orosz csapatok támadására Donyeck megyében 2022. április 18-án (Fotó: MTI/EPA)
