Ugyan idő még bőven van a 2023 őszén esedékes lengyelországi parlamenti választásokig, a Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök vezette ellenzék már aktívan dolgozik a kampányprogramján. Az Európai Tanács egykori elnöke – aki a minap hivatalosan is átadta az Európai Néppárt elnöki székét Manfred Webernek – tavaly ősszel jelentette be, hogy hazatér Lengyelországba, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform első embereként szembeszálljon a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazság (PiS) nevű konzervatív párttal. Tusknak márpedig bőven lesz dolga a hátramaradt másfél évben: 2019-ben a PiS 43,6 százalékkal nyert Mateusz Morawiecki jelenlegi kormányfő vezetésével, a PO vezetésével létrejött ellenzéki liberális-centrista Polgári Koalíció (KO) pedig a második helyen végzett 27,4 százalékkal. Ehhez képest a friss közvélemény-kutatások szerint az előző voksolás óta eltelt időben a koalíciónak nem sikerült a vágyott mértékben feltörni:
a brüsszeli Politico naponta frissülő előrejelzése szerint például a konzervatív PiS jelenleg a szavazatok 38 százalékára számíthatna, míg a Tusk vezette liberális-centrista tömb csupán a voksok 27 százalékát tudhatná magáénak.
A Do Rzeczy lengyel lap szerint Tusk nemrég az áprilisi magyarországi parlamenti választások eredményét is kommentálta. A brüsszeli buborékból Varsóba visszatérő politikus szerint ugyanis a magyar példából fontos tanulságok vonhatók le a lengyel ellenzék számára is. „A Duna-parti választásokkal kapcsolatos következtetéseket nagyon óvatosan kell levonni itt, a Visztula mentén. Hogy meglep-e engem a kudarc mértéke? Igen, nekem úgy tűnt, hogy az ellenzék sokkal több mandátumot tud majd szerezni” – fogalmazott Tusk. A PO vezetője ugyanakkor igyekezett hangsúlyozni azt is, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja „jelentős fölényben volt a választásokon már a kezdetektől fogva”.
A lengyel ellenzék tehát figyelemmel követi a magyarországi eseményeket is, nehogy a liberális-centrista összefogása beleessen ugyanabba a hibába, amelybe a magyar szivárványkoalíció, elkerülvén, hogy történelmi vereséget szenvedjen 2023-ban.
A PiS kommunikációja egyébként sok szempontból hasonlóságot mutat a magyar kormánypártokéval, ezért elemzők szerint arra lehet számítani, hogy Kaczynski tömörülése a biztonságra és az anyagi jólét megtartására, az eddig elért eredményekre helyezi a hangsúlyt, hogy ezáltal mobilizálja és meggyőzze a választókat arról, hogy újabb négy évre bízzák az ország kormányzását a konzervatívokra. Wojciech Przybylski, a V4-es országokra fókuszáló Visegrad Insight portál főszerkesztője, a varsói székhelyű Res Publica kutatóintézet igazgatója szerint ez a retorika különösen valószínű az ukrajnai háború okozta válságos időkben, amikor is a lengyel társadalmat félelemben tartja az Oroszország felől érkező agresszió. A háborús helyzet tükrében a közös geopolitikai érdekek mentén várhatóan a lengyel külpolitika továbbra is a közép-európai pozíciója erősítésére fog törekedni – olvasható a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzésében.
A PiS nem mellesleg – hazánkhoz hasonlóan – jogállamisági vitában is áll az EU-val, de a gazdaság és a kulturális harc terén hagyományossan erős társadalmi támogatottsága van. Ezzel szemben a Polgári Platform békét ígér Brüsszellel, de egyelőre nem tudja megszólítani a vidéki lengyel társadalmat – épp úgy, ahogy a magyar ellenzéki összefogás sem tudta.
A pártpreferenciák továbbra is a települések nagyságával mutatnak erős korrelációt: a PiS a falvakban és a kisvárosokban a legerősebb, a nagyobb városokban viszont egyértelműen az ellenzék van vezető pozícióban.
A földrajzi determináltság is változatlanul kulcsfontosságú: az ország keleti-délkeleti részén a PiS erőteljes fölénye érvényesül eddig, míg a nyugati-északnyugati területeken jóval alacsonyabb a kormánypárt támogatottsága, de összességében a 41 régió választókerületéből így is mindössze ötben tudta a Polgári Koalíció megelőzni a regnáló kormánypártot.
Borítókép: Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke (b) és Márki-Zay Péter, a hat baloldali párt közös miniszterelnök-jelöltje az Egységben Magyarországért nagygyűlésén Budapesten, a Műegyetem rakparton 2022. március 15-én (Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt)
