A NATO készenlétben van, és kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy bukaresti konferencián, amely a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozójával párhuzamosan zajlik.
A Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes által alapított román civil szervezet, az Aspen Institute és a German Marshall Fund konferenciáján Stoltenberg arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőről négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.
A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, hiszen Ukrajnának joga van megvédeni magát
– mondta a főtitkár.
Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja kudarcnak bizonyult, és erre Putyin brutalitással reagál. Úgy vélte, hogy Oroszország a téli időszakot mintegy fegyverként használja, és az orosz csapatok azért támadják az ukrán polgári célpontokat, hogy fennakadásokat okozzanak Ukrajna energia- és a vízellátásában is.
A NATO-főtitkár úgy vélekedett, hogy amennyiben a szövetségesek győzni hagyják az orosz elnököt, nagyobb árat fognak fizetni, mert Putyin és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik a nyers erő alkalmazásával, így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek bátorítást.
Elmondta azt is, hogy a NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul. Hozzátette: a NATO akkor bővül, amikor a szabad és független nemzetek úgy gondolják, hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz, reményét fejezte ki, hogy a bukaresti külügyminiszteri találkozó megerősíti a nyitott ajtók politikáját.
Stoltenberg saját országa, az Oroszországgal határos Norvégia esetét hozta fel példaként. Felidézte: Moszkva 1949-ben azzal fenyegetőzött, hogy provokációnak fogja tekinteni, ha Norvégia a NATO tagja lesz. Rámutatott: csatlakozásuk nem provokáció volt, hanem a norvégok szabad és demokratikus akarata, és örül, hogy az alapító tagállamok ezzel egyetértettek. Leszögezte: Vlagyimir Putyin nem tagadhatja meg a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket. Szerinte az orosz elnök a demokráciától és a szabadságtól való félelmében ellenzi az észak-atlanti szövetség bővítését. Stoltenberg méltatta Románia szerepét is Ukrajna támogatásában.
Oroszországnak továbbra is jelentős kapacitásai vannak. Megkezdődött az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) alkotó országok külügyminisztereinek tanácskozása Bukarestben, a román parlament épületében kedd délután. Megnyitóbeszédében Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette: Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett veszteségei és az orosz hadsereg Herszonból való kivonulása az ukrán erők rendkívüli bátorságáról árulkodnak, de azt is bizonyítják, hogy a NATO támogatása megmutatkozik a harctéren, és ennek a támogatásnak folytatódnia kell. A főtitkár kitért arra is, hogy Oroszországnak továbbra is jelentős kapacitásai vannak. Úgy vélte: a tény, hogy az orosz hadsereg megpróbálja sötétben és hidegben hagyni Ukrajnát, azt is megmutatja, hogy milyen segítséget kell nyújtani a továbbiakban.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO tagállamainak külügyminiszteri tanácskozásán Bukarestben 2022. november 29-én. (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)
Orosz–ukrán háború
