Kína béketeremtői szerepében bízik az ukrán külügyminiszter-helyettes

Andrij Melnik szerint Peking el tudja érni Moszkvánál, hogy az oroszok kivonuljanak Ukrajnából.

Moszkva, 2023. március 21. Hszi Csin-ping kínai államfõ (b és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttmûködés továbbfejlesztésérõl szóló dokumentumok aláírási ünnepségén a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping elõzõ nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics Fotó: Vlagyimir Asztapkovics

Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban. Ukrajna korábbi berlini nagykövete egy vasárnapi német lapinterjúban arra a kérdésre, hogy képes lehet-e Kína a béketeremtésre, és akár arra is, hogy elérje Moszkvánál az orosz csapatok kivonását Ukrajnából, azt mondta, hogy „ez nem irreális”. Peking ugyan természetesen a saját érdekeit követi, de az igazságos, békés megoldás és a harcok leállítása inkább kínai érdek, mint a háború, vagyis „ez az egész világrendet megrázó hatalmas, soha véget nem érő földrengés” – tette hozzá Andrij Melnik a Berliner Morgenpostban és a kiadóvállalat, a Funke médiacsoport többi lapjában közölt interjúban.

Az ukrán és a kínai államfő telefonon folytatott minapi tárgyalása nagy előrelépés a kétoldalú kapcsolatok megerősítése és „az orosz agresszió beszüntetése” felé, bár meglehet, hogy a kínaiak másként értékelik ezt – mondta a külügyminiszter-helyettes.

Aláhúzta, hogy Kijev elengedhetetlen feltételnek tekinti az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrán területekről. Ugyanakkor „az ördög a részletekben rejlik, ezért kíváncsian várjuk, hogy mit hoz magával Kína különmegbízottja, aki hamarosan hozzánk érkezik” – tette hozzá. A többi között arról is szólt, hogy az ukrán lakosság túlnyomó többsége nem akar területet feláldozni a békéért, és egy rossz kompromisszum nem is biztosítana tartós békét, legfeljebb törékeny tűzszünetet.

Ugyanakkor eleve „teljes képtelenség” bármiféle vitát folytatni az esetleges tárgyalásokról, „mert az oroszok nem akarnak tárgyalni” – jelentette ki az ukrán diplomata.

Az ukrán csapatok tervezett ellentámadásáról elmondta: „cinikus és igazságtalan” azonnali sikert követelni a katonai támogatás folytatásáért cserébe. A támogatás „túl lassan és apró adagokban” érkezik, a támogatók mégis egy „nagy dobást, azonnali diadalt” várnak el érte, holott a frontvonal 1300 kilométer hosszú, és Bahmutban a kilenc hónapja tartó, minden egyes épületért folytatott küzdelem is megmutatja, hogy „borzasztóan nehéz ez a háború” – mondta Andrij Melnik.

Hozzátette: sikerként tartaná számon, ha egyes területeken jelentősen, „sok kilométerrel” visszaszorítanák az orosz erőket. Oroszország Ukrajna elleni háborúja „gyakorlatilag fél éve brutális, véres állóháború”, így már az is „sokat változtatna a javunkra, ha mozgásba tudnánk hozni a dolgokat, meg tudnánk mutatni, hogy mennyire törékeny a helyzet az oroszok számára” – fejtette ki az ukrán külügyminiszter-helyettes.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai államfő (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttműködés továbbfejlesztéséről szóló dokumentumok aláírási ünnepségén a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Vlagyimir Asztapkovics)