Kornélia 2024. március 3.
logo

A Vihar lecsap a Szentföldre

Sitkei Levente
2023.12.08. 04:51
A Vihar lecsap a Szentföldre

Franciaország láthatóan nem kíván kimaradni a legújabb közel-keleti háborúból. Napokon belül az izraeli partokhoz érhet a Tonnerre (Vihar), a francia haditengerészet egyik Mistral-osztályú helikopterszállítója. Bár a hivatalos álláspont szerint a Tonnerre egy kórházhajó, ennél feltehetően többre vágynak a franciák.

A Tonnerre nagyjából olyan orvosi képességekkel rendelkezik, mint egy kisváros kórháza, azaz lehet műtéteket elvégezni, röntgenkészüléke is van, és 69 betegágya, azaz valóban el tudja látni azt a feladatot, amire hivatalosan küldték. Emellett érdemes megjegyezni, hogy a hajó elsősorban nem kórház, hanem helikopterszállító, a legnagyobb francia hajó, a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó után a második leghosszabb, mintegy kétszáz méteres törzzsel. A küldésről Emmanuel Macron francia elnök egyiptomi látogatásán számolt be október 25-én. A Tonnerre 15 harci helikoptert tud magával szállítani, 900 katonát és 13 Leclerc harckocsit. 

Vagyis Franciaország egy hadihajót küld Gáza partjaihoz, ráadásul úgy, hogy nem igazán titkolja szándékait. 

A francia sajtó is úgy ír a Tonnerre-ről, mint egy kórházhajónak álcázott fenyegetés, figyelembe véve, hogy Gázában a 69 betegágynál sokkal többre lenne szükség.

Tengerészek szállnak fel a Viharra
Fotó: AFP/Christophe Simon

Franciaországnak a régióban két fregattja szolgál, a Surcouf és az Alsace. Így lényegében három hadihajója lesz Párizsnak a számára nagyon fontos területen, de a Tonnerre kommunikációs képességei sokkal jobbak, mint a másik kettő hajóéi, így feltehetően Franciaország arra számít, hogy a Hamász elleni izraeli helyi harc akár regionális háborúvá is válhat. Libanonban rengeteg francia állampolgársággal is rendelkező ember él, ahogy Izraelben is, tehát Franciaország számára különösen fontos a terület felügyelete. Ennek fényében érthető, hogy Macron úgy döntött, saját haditengerészetére bízza a helyzet kezelését, kismértékben megvillantva azt a lehetőséget, hogy Párizs többet akar, mint egyszerű kimenekítést. A háború ugyanis mindig lehetőséget jelent a nagyhatalmak számára, s Franciaország láthatóan nem szeretne csendben maradni, ha az Outremer kerül szóba. 

Bár ez egy ezeréves történet, de ma is létező valóság az Outremer, vagyis a francia Tengerentúl. Valaha a frank lovagok irányították a Szentföldet, a keresztes királyságokat, majd az idő múlásával többé-kevésbé kiszorultak onnan, de lényegében soha nem hagyták el a régiót.

Franciaország Népszövetség-mandátummal irányította Libanont az első világháborút követően, manapság a lakosság nagyjából egyötöde kizárólag franciául beszél. Ez azonban csak becslés. A libanoni lakosság mintegy hetven százaléka beszél valamilyen szinten franciául, s a felmérések szerint az arab nyelv használata a fiatalok körében csökken, a francia pedig nő.

Ciprus állandó támaszpontként szolgál az örökké zűrzavaros Közel-Keleten. Itt állomásozik az ENSZ, két brit támaszpont is működik, ráadásul napjainkban viszonylag csendes a sziget. Mivel Izraelben nincs polgári esküvő, a nem vallásos izraeli párok hagyományosan Cipruson kelnek egybe. Ennél több azonban Ciprus szerepe. A görög területen szinte az összes házon hatalmas parabolaantennákat láthatunk, ugyanis egy részük a hírszerzés céljait szolgálja. Az sem teljesen véletlen, hogy a görög régió éttermeinek menüje a görög és angol nyelv mellett oroszul is olvasható. Az oroszok ugyanis nagyon alaposan beköltöztek Ciprusra, nem csak turistákként, de befolyást alkotó közösségként is. Ennek megfelelően a franciák közel-keleti kalandja bizonyos szempontból érinti az orosz–ukrán konfliktust is.

Nem szabad elfelejteni, hogy Ciprus megosztott sziget, de az Európai Unió része. Ciprus a hetvenes évekig kétnemzetiségű volt, a görögök és a törökök egymás szomszédságában éltek, igen rossz viszonyban. Majd 1974-ben a ciprusi kormányt megpuccsolták az akkori görög katonai junta támogatásával, s kísérletet tettek Ciprus és Görögország egyesítésére. Erre reagálva Törökország bevonult a sziget északi részére, s máig megszállva tartja a régiót. A törökök északra menekültek, a görögök délre, így etnikailag tisztává vált a sziget megosztottsága. Török-Ciprust kizárólag Törökország ismeri el hivatalosan, s ez az Európai Unió azon területe, ahol a közösségi jogszabályok ideiglenesen felfüggesztés alatt vannak, amíg el nem jön a jó világ, vagyis a kiegyezés. Mivel Törökország mintegy kétszázezer katonát állomásoztat a nagyon apró területen, ez az összeborulás jelenleg elég valószínűtlen. 

Érdemes megjegyezni, hogy Ciprus török területén rengeteg az egyetem, ahová nagyon sok türk nemzet gyermeke jár, kazahok, üzbégek, türkmének. Számukra az egyetlen közlekedési útvonal Ercan repülőterén keresztül vezet, amely pont úgy néz ki, mint egy átlagos légikikötő, de hivatalosan nem az, ugyanis nem szerepel a nemzetközi légiközlekedési hatóság listáján. A gépek kizárólag Törökországba mennek, de mivel fenn kell tartani a rendet, itt is két órával a repülő indulása előtt ki kell érkezni, majd várakozni a padokon. 

 

Törökország azonban nem pontosan úgy gondolkodik a legújabb közel-keleti viszály kapcsán, mint Franciaország. „Ez állami terror. Nem maradhatunk csendben, ha az állami terrort látjuk” – mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő Izraelre utalva Gáza kapcsán, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt „Gáza mészárosának” nevezve. Ugyancsak fontos, hogy a brit légierő a két ciprusi légibázisról török állítás szerint részt vett Izrael támogatásában, amely Ankara szerint háborús bűncselekmény. 

Bár a nemzetközi közösség jó része támogatja a Ciprustól Gázáig húzódó humanitárius csatornát, amelyen keresztül a palesztinok segélyekhez juthatnak, a terv több sebből vérzik. Ez ugyanis jószerivel francia terv, hadihajókkal megerősítve. 

Törökországból már készülnek egy alternatív segélyszállítmánnyal, amely Bodrum kikötőjéből indulna, s célja az izraeli tengeri blokád megtörése. Ezer hajóval számolnak, 4500 utassal, 313 hajó Oroszország segélycsomagját vinné, 104 pedig Spanyolországét. Ez ugyan egy civil kezdeményezés, de nem tudni, mennyi állami támogatást élvez. Izrael nem kívánja a gázai blokádot feloldani, azaz a Gázai övezet a tenger felől – is – zárva van. Kivételt képez minden katari szállítmány, ugyanis az emírség különleges státuszt élvez, lényegében ha Katar nem volna, Gáza sem tudna élni.

Jelenleg a hivatali jelentések szerint 104 török ciprióta vár a gázai övezetben a kiszabadulásra, őket egy ciprusi vagy a „térségben felállított” kórházba fogják vinni, ha el tudják hagyni lakóhelyüket. Márpedig a térségben felállított török kórház nem mindenkinek tetszene.

Nikosz Krisztodulitesz ciprusi elnök november elején talán nem teljesen meglepő módon Párizsban beszélt arról, hogyan tudna országa segíteni Gázának.

Az alapvető terv szerint Cipruson gyűjtenék össze a Gázának szánt segélyt, amelyet Izrael is felügyelhetne, és azt Lárnakából vinnék át Gázába. Krisztodulitesz szerint a segélyezésben az Európai Bizottság mellett Franciaország, Görögország és Hollandia is szívesen segítene. „Tudnunk kell, hol volna a kikötő Gázától délre, ahová be kell vinni a szállítmányt. Ha tudjuk, Görögország nagyon szívesen segít hajóival” – mondta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök. A ciprusi elnök november végén a katari emírrel fogott kezet, s nem csupán a tengeri korridor tervéről beszélgettek, de arról is, hogyan tudna Katar segíteni Ciprusnak az oktatásban.

Borítókép: A Tonnerre Franciaország parti vizein (Fotó: AFP/Marwan Tahtah)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.