Egy kínai invázióra adott választ szimulált az orosz haderő egy korábbi gyakorlata – fedte fel a Financial Times amerikai napilap kiszivárgott orosz katonai aktákra hivatkozva. A 29 dokumentumot, amelyek 2008 és 2014 között keletkeztek, állítólag nyugati forrás mutatta meg a lapnak.
Kína tagadja, hogy bármilyen alapja lenne egy ilyen forgatókönyvnek, míg az orosz vezetés nem reagált a megkeresésre.
Azok, amiket a Financial Times kiszivárogtatott, lehettek igazak, sőt valószínűleg igazak voltak húsz évvel ezelőtt, de ma már nem. Ma az orosz–kínai háború kizárt. A két fél nem szereti egymást, de az USA elleni összefogás összehozta őket
– mondta el lapunk megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok már évtizedek óta igyekszik kijátszani egymás ellen a két nagyhatalmat.
A jelenlegi kínai stratégia alapja az, hogy valaki mondja meg, ki a fő ellenségem. Ha Oroszország, akkor felkészülünk Szibéria elfoglalására. Ha az USA, akkor pedig elfoglalom Tajvant. Viszont abban a percben, hogy Biden meghirdette, hogy az Egyesült Államoknak két fő ellensége van, az első a Kínai Népköztárság, a második Oroszország, a két ország egymás szövetségese lett minden szempontból
– mutatott rá a szakértő.
A világnak – főleg a jelenlegi, pattanásig feszült nemzetközi helyzetben – sokkal fontosabb az, amit az FT által látott dokumentumok a taktikai atomfegyverek bevetésének kritériumairól elárulnak, ezek ugyanis eltérnek az eddigi hivatalos orosz bejelentésektől.
Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly úgy fogalmazott, hogy az orosz nukleáris doktrína két lehetséges küszöböt enged meg a nukleáris fegyverek bevetésére: megtorlás az ellenség első nukleáris csapása esetén, illetve ha Oroszország mint állam puszta léte kerül veszélybe, még akkor is, ha az ellenséges erők hagyományos fegyvereket használnak.
A kiszivárgott dokumentumok viszont a bevetési küszöbértéket olyan tényezők kombinációjaként foglalják össze, ahol az orosz erők által elszenvedett veszteségek visszavonhatatlanul ahhoz vezetnének, hogy nem tudnák megállítani a jelentős ellenséges agressziót, ami kritikus helyzetet jelentene Oroszország állambiztonsága szempontjából.
További lehetséges feltételek közé tartozik Oroszország stratégiai ballisztikus rakétával felszerelt tengeralattjárói húsz százalékának, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárói harminc százalékának, három vagy több cirkálónak, három repülőtérnek vagy a fő és tartalék parti parancsnoki központok egyidejű találata.
Ez az első alkalom, hogy ilyen dokumentumokat látunk a nyilvánosságra kerülni. Ezek azt mutatják, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének műveleti küszöbe meglehetősen alacsony, ha a kívánt eredményt nem lehet hagyományos eszközökkel elérni
– mondta Alexander Gabuev, a berlini Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója.
Az anyagok célja az orosz egységek kiképzése olyan helyzetekre, amikor az országnak szüksége lehet a nukleáris fegyverek használatára, nem pedig a használatukra vonatkozó szabályok megalkotása − vetette fel Jack Watling, a Royal United Services Institute szárazföldi hadviseléssel foglalkozó tudományos főmunkatársa.
Nógrádi György szerint az orosz katonai doktrína megváltozott, mivel időközben a taktikai atomfegyverek sokkal kisebb tömegűek lettek, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy ma egy taktikai atomfegyver bevetésénél mintegy húsz négyzetkilométeren semmisülne meg az élet.
Az oroszok az egész ukrán háborúban számoltak taktikai atomfegyverek bevetésével, ezt követelte többek közt Medvegyev is. Ennek ma semmilyen realitása nincs, mert nem látják értelmét, anélkül is az első körben sikereket értek el az oroszok, a második körben föl tudták tartóztatni az ukránokat, most pedig lassan, de mennek előre
– magyarázta a szakértő.
Az orosz elnökválasztás után Putyinnak döntenie kell, hogyan tovább, ki tud-e egyezni az Egyesült Államokkal, és ha nem, milyen stratégiai célokat akar elérni.
Ilyen cél lehet a négy többségében orosz lakosságú terület elfoglalása, valamint az ukrán politika irányának megváltoztatása – véli Nógrádi György.
Borítókép: Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta fellövése (Fotó: AFP/Orosz védelmi minisztérium)
