Egy kínai invázióra adott választ szimulált az orosz haderő egy korábbi gyakorlata – fedte fel a Financial Times amerikai napilap kiszivárgott orosz katonai aktákra hivatkozva. A 29 dokumentumot, amelyek 2008 és 2014 között keletkeztek, állítólag nyugati forrás mutatta meg a lapnak.
Kína tagadja, hogy bármilyen alapja lenne egy ilyen forgatókönyvnek, míg az orosz vezetés nem reagált a megkeresésre.
Azok, amiket a Financial Times kiszivárogtatott, lehettek igazak, sőt valószínűleg igazak voltak húsz évvel ezelőtt, de ma már nem. Ma az orosz–kínai háború kizárt. A két fél nem szereti egymást, de az USA elleni összefogás összehozta őket
– mondta el lapunk megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok már évtizedek óta igyekszik kijátszani egymás ellen a két nagyhatalmat.
A jelenlegi kínai stratégia alapja az, hogy valaki mondja meg, ki a fő ellenségem. Ha Oroszország, akkor felkészülünk Szibéria elfoglalására. Ha az USA, akkor pedig elfoglalom Tajvant. Viszont abban a percben, hogy Biden meghirdette, hogy az Egyesült Államoknak két fő ellensége van, az első a Kínai Népköztárság, a második Oroszország, a két ország egymás szövetségese lett minden szempontból
– mutatott rá a szakértő.
A világnak – főleg a jelenlegi, pattanásig feszült nemzetközi helyzetben – sokkal fontosabb az, amit az FT által látott dokumentumok a taktikai atomfegyverek bevetésének kritériumairól elárulnak, ezek ugyanis eltérnek az eddigi hivatalos orosz bejelentésektől.
Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly úgy fogalmazott, hogy az orosz nukleáris doktrína két lehetséges küszöböt enged meg a nukleáris fegyverek bevetésére: megtorlás az ellenség első nukleáris csapása esetén, illetve ha Oroszország mint állam puszta léte kerül veszélybe, még akkor is, ha az ellenséges erők hagyományos fegyvereket használnak.
A kiszivárgott dokumentumok viszont a bevetési küszöbértéket olyan tényezők kombinációjaként foglalják össze, ahol az orosz erők által elszenvedett veszteségek visszavonhatatlanul ahhoz vezetnének, hogy nem tudnák megállítani a jelentős ellenséges agressziót, ami kritikus helyzetet jelentene Oroszország állambiztonsága szempontjából.
További lehetséges feltételek közé tartozik Oroszország stratégiai ballisztikus rakétával felszerelt tengeralattjárói húsz százalékának, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárói harminc százalékának, három vagy több cirkálónak, három repülőtérnek vagy a fő és tartalék parti parancsnoki központok egyidejű találata.
Ez az első alkalom, hogy ilyen dokumentumokat látunk a nyilvánosságra kerülni. Ezek azt mutatják, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének műveleti küszöbe meglehetősen alacsony, ha a kívánt eredményt nem lehet hagyományos eszközökkel elérni
– mondta Alexander Gabuev, a berlini Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója.
