A békemissziója miatt szállt bele Brüsszel Orbán Viktorba

Erős külső hatásra van szükség ahhoz, hogy a két háborús fél tárgyalóasztalhoz üljön, ezt pedig csak Donald Trump volt amerikai elnök megválasztása hozhatja el – mutatott rá a Reuters hírügynökségnek adott interjújában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az Európai Unió eközben retorziókkal fenyegetőzik Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója miatt.

Brüsszel, 2024. június 27. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja a Justus Lipsius-épületben az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója elõtt, 2024. június 27-én. Ukrajnával június 25-én kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU. MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert Fotó: Geert Vanden Wijngaert

Magyarország célja, hogy béketárgyalások kezdődjenek mindkét harcoló fél részvételével, s ezáltal véget érjen az orosz–ukrán háború – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Ehhez viszont „erős külső hatásra” van szükség, amit csak Donald Trump volt amerikai elnök megválasztása hozhat el – tette hozzá a tárcavezető.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Esélyt látunk a békére, ha Trump elnök nyer. Esélyt látunk a jó magyar–amerikai kapcsolatokra, ha Trump elnök nyer

– mondta a miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök kijevi és moszkvai békemissziós útja megmutatta, mekkora a távolság a felek álláspontja közt, és más nyugati vezetők nem akarják vagy nem tudják őket összehozni – világított rá Szijjártó Péter.

Mint arról beszámoltunk, Trump többször is nyilvánvalóvá tette, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vetne a háborúnak. A múlt hónapban tanácsadói egy olyan tervet vázoltak fel, amely Ukrajna további támogatását a béketárgyaláson való részvételétől tenné függővé – írta a Reuters.

Hatalmas eszkalációs kockázatot látunk

– figyelmeztetett a külügyminiszter, hozzátéve, hogy más a háborút néhány órás autóútnyi és más tízórás repülőútnyi távolságból szemlélni.

Szijjártó Péter szerint Oroszország nem jelent fenyegetést az EU vagy a NATO tagállamaira nézve, ugyanis vezetői racionálisak, és nem kockáztatnának egy konfliktust a Nyugattal.

Mint arról lapunk korábban beszámolt, nem telik el olyan nap, hogy ne ütközne akadályba a soros magyar elnökség a július elsejei kezdete óta. A háborúpárti brüsszeli politikusoknak nem tetszik, hogy Orbán Viktor a béke üzenetét viszi, akárhova utazik, hiszen az teljesen ellentmond a háborús propagandájuknak. Egyes források szerint az újraválasztására váró Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „rendkívül elégedetlen” Orbán Viktor békemissziójával. 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vádjára, miszerint a moszkvai látogatás „politikai hiba” volt és a magyar kormány nem az EU többségi véleményét képviseli, a külügyminiszter úgy reagált, hogy a látogatás során nem használták az EU zászlaját, nem az Európai Unió nevében léptek fel.

Elfogadhatatlan beavatkozásnak tartja ugyanakkor David Pressman budapesti amerikai nagykövet szavait, aki szerint nem a békéről, hanem a profitról szól a magyar kormányfő békemissziója.

Amit a budapesti amerikai nagykövet csinál, az politikai aktivizmus… Ő az ellenzék vezetője

– jegyezte meg Szijjártó Péter.

A NATO csúcstalálkozóján terítékre kerülő Ukrajna támogatásáról szóló intézkedéscsomaggal kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország nem áll az elfogadásának útjába, de nem is vesz részt benne.

Az Európai Unió háborúpárti erői eközben a békemisszió támogatása helyett retorziókkal fenyegetik Magyarországot. Az uniós nagykövetek szerdai találkozóján kollégái szabályosan nekiestek Ódor Bálint magyar delegációvezetőnek, azzal vádolva a magyar kormányt, hogy a békemisszió nem a békét szolgálja, hanem Putyin malmára hajtja a vizet – számolt be róla a Politico brüsszeli hírportál.

Bár ismét felerősödtek Magyarországnak a soros elnökségtől való megfosztását követelő hangok, a portálnak név nélkül nyilatkozó uniós források szerint erre nincs reális esély. A háborúpárti erők most azzal állnának bosszút, hogy bojkottálják a magyar elnökség által rendezett informális találkozókat, például az augusztus végére Budapestre tervezett külügyminiszteri megbeszélést. Egy észt európai parlamenti képviselő, Riho Terras pedig egyenesen 

a 7. cikkely szerinti eljárást indítaná meg Magyarország ellen.

Borítókép: Charles Michel (jobbra) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja a Justus Lipsius épületben az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt, 2024. június 27-én (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)