Kijelentette: az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások, köztük a kijevi gyermekkórház elleni támadás azt bizonyítja, hogy Ukrajna légvédelmét meg kell erősíteni. Hozzátette, hogy az EU-tagországok többsége fontolgatja az Ukrajnának küldendő támogatások növelését e támadások visszaverése érdekében. Kiemelte az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, aláhúzva, hogy télen a helyzet vélhetően súlyosabbá válik, ezért nem szabad addig várni. Leszögezte: a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által ismertetett béketerv az egyetlen béketerv, amelyet Brüsszelben elfogadnak,
Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, amely megvédi magát
– fogalmazott az uniós főképviselő, hozzátéve: nem az EU, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök folytat háborúpárti politikát.
Hangoztatta azt is: az olyan béketerv, amely nem tartja tiszteletben Ukrajna szuverenitását és nem írja elő a háborús bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonását, csak Putyint szolgálja, és nem hoz igazi békét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erre reagálva az uniós külügyminiszterek tanácskozása után azt mondta:
– Óvodás szintű ez a vita.
Ahogy arról lapunk beszámolt, Szlovákia semmilyen formában nem fogja támadni Magyarországot és az Európai Unió Tanácsában betöltött elnökségét.
– Utasítást adtam Szlovákia képviselőinek az uniós testületekben, hogy semmilyen módon vagy formában ne támadják Magyarországot és a magyar uniós elnökséget
– jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő egy videóüzenetben, amelyet a közösségi oldalán tett közzé.
– Azon gondolkodom, hogy vajon eljön-e az idő, amikor még nekem is engedélyt kell kérnem az EU-tól, ha külföldi útra szeretnék menni. Miután az ellenem elkövetett merénylet megakadályozott abban, hogy hivatalos látogatást tegyek Kínában, ősszel készülünk erre az utazásra
– mondta Fico.
Nekünk teljesen mindegy volt
Ami a mai egyeztetést illeti arról, hogy a Budapesten legyen-e külügyminiszterek informális tanácskozása augusztusban, ez az a kérdés, ami nekünk teljesen mindegy volt. 13 tagállam – köztük a nagy országok – amellett álltak ki, hogy Budapesten legyen a találkozó, ezzel szemben pedig 5 ország érvelt Budapest ellen és 8 tagállam mondta azt, hogy mindegy – reagált lapunknak a témában Paczolay Máté külügyi szóvivő. – Magyarország is azt mondta, hogy mindegy, a Főképviselő döntésére bízza az ügyet, aki így a többségi véleményt figyelmen kívül hagyva jutott arra a döntésre, hogy nem Budapesten lesz megtartva az informális tanácskozás – tette hozzá.
Fókuszban a közel-keleti konfliktus
Borrell kitért a Gázai övezetben folyó fegyveres konfliktusra is, amellyel kapcsolatban elsősorban a humanitárius tragédiát emelte ki, és a tűzszünet fontosságát hangoztatta, továbbá síkraszállt a kétállami megoldás mellett. Azt mondta, hogy a Gázai övezetben immár több mint 17 ezer gyermek maradt árván, és kiemelte, hogy míg a háború előtt több száz, humanitárius segélyekkel megpakolt teherautó jutott be az övezetbe, jelenleg ez a szám csupán 14, és a Földközi-térség Mogadishujának nevezte a térséget a kaotikus állapotú szomáliai fővárosban uralkodó helyzetre utalva.
– Mondjanak akármit, ez tragédia, ez tűrhetetlen, és mindent meg kell tenni, hogy véget vessünk ennek
– szögezte le, hozzátéve, hogy immár a gázaiak 96 százaléka él élelmiszer-bizonytalanságban. Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának (ICJ) Izraellel kapcsolatos döntéseire kitérve leszögezte: a nemzetközi intézmények csupán kimondják a jogszabályokat, ajánlásokat adhatnak, de azoknak a politikusoknak kell érvényt szerezniük az adott helyszínen.
Borítókép: Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: AFP/Justin Tallis)
Orosz–ukrán háború 
