Vajon Orbán nem Zelenszkij titkos üzenetét vitte Putyinnak? – tette fel a kérdést a bolgár szakértő

Sorra érkeznek a nemzetközi reakciók Orbán Viktor moszkvai látogatására, melyet megelőzően Kijevben is járt a kormányfő. Bojan Csukov bolgár szakértő rámutatott, a miniszterelnök látogatásával az emberiség békét akaró többségét képviselte.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyal Moszkvában 2024. július 5-én. Fotó: Benko Vivien Cher Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

„Orbán Viktor moszkvai látogatása jelzésértékű. Kijelentette, hogy nem az EU-t képviseli, hanem az emberiség békét akaró többségét. Béke pedig csak akkor lehet, ha megdolgozunk érte. Moszkva a békéért dolgozik, ahogy Orbán Viktor is ezért dolgozik – vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatásáról Bojan Csukov bolgár szakértő.

Érdekes részlet, hogy Orbán közvetlenül a Zelenszkijjel való kijevi találkozása után látogatott Moszkvába. Miért tette ezt? Vajon Zelenszkij titkos üzenetet adott át Orbánnak Putyinhoz címezve anélkül, hogy kurátorai cenzúrázták volna?

– tette fel a kérdést a szakértő.

Cikkében egyúttal rámutatott arra is, a Kreml és a Nyugat között korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök volt a közvetítő, ám nem kizárt, hogy Orbán Viktor átvette ezt a szerepet. Hangsúlyozta, a moszkvai látogatásra nemcsak a kijevi vizit után került sor, hanem az EU soros elnökségének átvétele után, melynek keretében Magyarország „globális béketeremtőként” lép fel. A szakértő azt sem tartja kizártnak, kizárólag Orbán Viktor tudhatja, mik a békefeltételek, mit akar Vlagyimir Putyin orosz elnök. Orosz Telegram-csatornák értesülései szerint szó eshetett tűzszünetről, fogolycserékről, a nyugati oroszellenes szankciók feloldásáról, és feltételezhetően Putyin azt is kérte, Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, és területén se tartózkodjanak a védelmi szövetség csapatai.

A feltételek között szerepelhetnek továbbá Moszkva területei igényei is, melyek értelmében a Krím, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok orosz kézen maradnak, ami egyúttal az ukrán fegyveres erők kivonulását is megköveteli olyan városokból, mint például Herszon vagy Zaporizzsja.

Vannak azonban olyan kérdések is, melyekben valószínűleg nem sikerült megállapodásra jutni: a szakértő ide sorolta az orosz nyelv ukrajnai helyzetét – mely magába foglalná, hogy az orosz nyelv lenne Ukrajna második hivatalos nyelve, valamint minden tilalmat eltörölnének –, valamint az ukrán neonáci fegyveres csoportok feloszlatását.

Csukov szerint az uniós politika is egészen más irányba indult el a Patrióták Európáért csoport létrehozásával, ami azt is jelzi, feléledni látszik az osztrák–magyar szövetség.

Washington átadja az ukrán ügyet Európának

A bolgár szakértő reagált véleménycikkében azokra az állításokra is, melyek szerint Orbán Viktort „Putyin ügynökének” tartják, Csukov szerint ez „több mint hülyeség”. Kiemelte, Magyarország nemzeti érdekeit tartja szem előtt, melyek szerint Európának szüksége van az olcsóbb orosz energiára.

A nemzeti felelős nem azt jelenti, hogy putyinista! Az intelligensebbek már régen rájöttek erre

– írta.

Kitért végül az orosz–ukrán háborúra is, melyben az ukrán csapatok ellentámadása tavaly „csúnyán kudarcot vallott”, arra viszont rámutatott a művelet, hogy katonailag nem tudják legyőzni Oroszországot – amerikai segítséggel sem, tekintve, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek erőforrásai ahhoz, hogy egyszerre szálljanak szembe Kínával és Oroszországgal. Csukov szerint Washington teljes egészében Európának adja az ukrán ügyet, hogy az ázsiai–csendes-óceáni térségre tudjon összpontosítani. Mindeközben viszont az orosz offenzíva is lelassult, ami a szakértő szerint arra utal, Moszkva az erőforrások terén küzd problémákkal.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyal Moszkvában 2024. július 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)