Erről beszélt Szijjártó Péter az éves meghallgatásán

A magyar külpolitika elsődleges célja a veszélyek korában a béke előmozdítása, a nemzeti szuverenitás védelme és hazánk gazdasági semlegességének megőrzése – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: Bodnár Boglárka

Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán arról számolt be, hogy jelenleg az emberiség a veszélyek korában él, amikor a külpolitikának is megváltozik a cél- és az eszközrendszere.

Ebben a helyzetben három célja van a magyar külpolitikának, amit a béke, a nemzeti szuverenitás és a gazdasági semlegesség kifejezésekkel tudok legrövidebben leírni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar külpolitikának minden olyan kezdeményezést támogatnia kell, amely elősegíti a békét, minden olyan eszközt be kell vetnie, amellyel megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elősegítsük és fenntartsuk gazdasági semlegességünket

– emelte ki. Majd rámutatott, hogy Magyarország immáron két és fél éve fizeti az Ukrajnában tomboló háború árát. 

– Ezer nap után most már lassan az európai politikai elitnek is el kellene jutnia oda, hogy a kérdés nem az, hogy mit gondolunk a háborúról, mert ezt mindenki pontosan tudja. Hanem, hogy hogyan lesz béke. Még pontosabban, a kérdést úgy kéne feltenni, hogy melyik az az út, amelyik leggyorsabban elvezet a békéhez – vélekedett.

Mi, magyarok nem akarunk több pusztítást, nem akarunk több halottat, nem akarjuk látni a családokat szétszakadni, főleg úgy, hogy ezen szenvedésben a kárpátaljai nemzettestvéreink is érintettek

– tette hozzá. Majd kifejtette, hogy Európában egyetértés van abban, hogy nagy a baj, s könnyen lehet még ennél is nagyobb. Aláhúzta, hogy minden eddiginél hevesebb harcok zajlanak Ukrajnában, eközben közeledik a tél, és az ország energia-infrastruktúrájának egy jelentős része mára megsemmisült, illetve jól láthatóan nem működnek a nemzetközi szankciók, számos európai vállalat kikerüli őket.

Kudarcos megközelítés

Úgy vélte, hogy az eddigi háborúpárti megközelítés kudarcot vallott, a fegyverszállítások nem hozták a konfliktus lezárását közelebb, így ideje lenne esélyt adni a békepárti politikának, hogy nagyobb eséllyel el lehessen kerülni az eszkalációt, a közvetlen konfrontációt a NATO és Oroszország között. Illetve megjegyezte, hogy a transzatlanti buborékon kívül a békepártiak vannak többségben, és hazánk is ennek a többségnek a része, még ha az ezen állásponton lévőket Európában rögtön Putyin bábjának, az oroszok kémjének vagy a Kreml propagandistájának is nevezik. Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy a mai instabil nemzetközi helyzet a melegágya annak, hogy egyesek kísérleteket hajtsanak végre a nemzeti szuverenitás korlátozására a világ számos pontján, így Magyarországon is.

A múlt héten mindannyian figyelhettük a strasbourgi európai parlamenti vitát, ahol minden eddiginél nyíltabban és minden eddiginél szégyentelenebbül hangzott el az a külföldről érkező célkitűzés, amely egyértelműen megfogalmazta azt a kívánalmat, hogy ki legyen kormányon, ki kormányozzon és hogyan kormányozzon Magyarországon

– jelentette ki. – Azt gondolom, hogy egy ilyen nyílt beavatkozási kísérlet még az európai politika elmúlt néhány éves történetében is példátlan, és a lehető leghatározottabban vissza kell utasítani. Azt nem a nemzetközi politikai szereplők, nem Manfred Weber, nem Ursula von der Leyen fogja megmondani, hogy Magyarországon ki kormányoz. Vannak érett magyar választópolgárok, akik azt eldöntik – fűzte hozzá.

A szuverenitás védelme továbbra is nagyon fontos feladata kell hogy legyen a magyar külpolitikának, és itt kell megemlítenem a migráció kérdését is […] Jól láthatóan a nemzeti szuverenitás korlátozására vonatkozó kísérletek sok esetben a migrációs politika területén nyilvánulnak meg, amikor is el akarják venni egyes országok, így Magyarország arra vonatkozó jogát, hogy saját magunk döntsük el, hogy kiket engedünk be ide

– közölte. Majd leszögezte, hogy a magyar kormány azonban érvényt fog szerezni a nemzetközi jog előírásainak, még olyan nehéz körülmények között is, amelyeket Brüsszelből próbálnak előállítani, például azzal, hogy megbüntetik Magyarországot azért, mert megvédi a saját határát. A miniszter végezetül érintette a gazdasági semlegesség kérdéseit is, mondván, hogy Magyarország az ismételt blokkosodás, az újabb gazdasági hidegháború kitörése ellen van, ehelyett a konnektivitásban, az összeköttetésekben érdekelt.

Jó példaként hozta fel hazánkat arra, hogy mekkora növekedési potenciál is van a civilizált kelet-nyugati együttműködésben, és kiemelte, hogy az ország a pragmatikus, patrióta külpolitikájának köszönhetően mára a keleti és a nyugati gazdaságok fontos találkozási pontjává vált.

Az eddigi időszak azt mutatta, hogy a gazdasági semlegesség erőt adott Magyarországnak, növekedési lehetőséget ad a magyar gazdaságnak, ami pedig el tudja hozni a még több munkahelyet, a magasabb fizetéseket és a jobb életet a magyar embereknek, ráadásul a gazdasági semlegesség a szuverenitásunk megvédésének is egy kiváló eszköze

– összegzett.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)