– Ma Közép-Európa komoly kihívások előtt áll, de hatékony a párbeszéd országaink között. Az orosz–ukrán háború sajnos mindent felülír, az együttműködés szükségessége nem lehet kérdés. Szomszédunkban már több mint ezer napja háború dúl. Nap mint nap segítjük a hozzánk érkező menekülteket, naponta szembesülünk az emberi szenvedéssel. Bizakodom abban, hogy Ukrajnában jövőre már elhallgatnak a fegyverek – fogalmazott.
Ennek kapcsán lapunk kérdésére elmondta, hogy a magyar álláspont ebben sziklaszilárd a háború kitörése óta, és az nem változott.
A V4-eken belül a háború megítélése, úgy látom, változóban van, mert a mai találkozón alapvetően a békéről, a béke lehetőségeiről és a béke utáni cselekvési lehetőségekről beszéltünk, tehát a mi álláspontunk maradt, mások álláspontja a mienkhez irányulóan változott
– emelte ki.
Az államfő elmondta, hogy tőlünk távolabb is számos veszélyt látni, elég, ha a Közel-Keletre gondolunk.
Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a közel-keleti konfliktus ne szélesedjen tovább: a térség stabilitásának megőrzése egyértelmű érdekünk. Kiemelt fontosságú a mi térségünk számára is, hogy a Közel-Keletet és annak egyetlen országát se keríthesse hatalmába semmilyen szélsőséges ideológia és semmilyen szélsőséges csoport
– szögezte le Sulyok Tamás. Úgy vélte, különös figyelmet kell szentelni a vallási közösségek és kisebbségek jogainak maradéktalan tiszteletben tartására és ezen közösségek biztonságára. – Magyarország – ahogyan eddig is, a jövőben is – kiemelt figyelmet fordít a régióban élő keresztény közösségekre, akiknek továbbra is humanitárius segítséget nyújtunk – mondta.
Az államfő kitért arra is, hogy néhány nap múlva véget ér a magyar uniós elnökség, ami a második ilyen alkalom volt Magyarország csatlakozása óta. Sulyok Tamás megjegyezte, hogy a magyar EU-elnökség ideje alatt számos jelentős szakpolitikai eredményt sikerült elérni még úgy is, hogy ez a fél év alapvetően az intézményi változásokról szólt.
– Külön is kiemelendőnek tartom, hogy Budapest adott otthont november elején az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának. Az unió egészének jövője szempontjából nagy jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Tanács informális ülése november 8-án elfogadta az új európai versenyképességi megállapodásról szóló Budapesti nyilatkozatot, illetve hogy a tagállami kormányok múlt hétfőn megállapodtak a 2027 utáni közös mezőgazdasági politikára vonatkozó iránymutatásokról, amelynek célja egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdálkodóbarát, tudásalapú mezőgazdaság megvalósítása – mondta. Hozzátette, Magyarország elkötelezetten támogatta Románia és Bulgária mielőbbi teljes körű csatlakozását a schengeni térséghez.
Büszkék vagyunk arra, hogy a tanács ehhez múlt csütörtökön hozzájárult, így jövő tavasszal e két ország vonatkozásában a szárazföldi határokon is megszűnik a határellenőrzés. Őszintén remélem, hogy a következő napokban a tagállamoknak sikerül konszenzusra jutniuk az unió bővítése terén teendő következő lépésekről is
– emelte ki. Az elnök arra is kitért, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy magyar irányítás mellett a tanács októberben nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet védelmének előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.
Andrzej Duda lengyel elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy minden fél egyetértett abban, az Ukrajna elleni orosz agresszió megszüntetéséről szóló tárgyalásoknak mindig Ukrajna részvételével kell zajlaniuk.
– Megvitattuk a konfliktus befejezésére vonatkozó különböző javaslatokat is, amelyek a nyilvánosság előtt jelennek meg. Különösen az Emmanuel Macron elnökkel való legutóbbi találkozómról számoltam be – hangsúlyozta. Az elnöki megbeszélések második része a válságkezelés és a polgári védelem kérdésére összpontosított. Ez a téma a három hónappal ezelőtt elsősorban Csehországot és Lengyelországot sújtó árvizek kapcsán került szóba.
Az elnök azt is megjegyezte, hogy szóba került mind az árvízi, mind a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése.
Elmondta, hogy a megbeszélésen javaslatot tett egy közös szakértői csoport létrehozására, amelybe az elnökök képviselőit küldenék.
A megbeszélések az együttműködéssel kapcsolatos területekre terjednének ki – mint például a kölcsönös figyelmeztetés vagy a helyi és regionális szintű szolgálatok közötti információcsere. Ez lehetővé tenné az államok közötti szorosabb együttműködést – emelte ki.
Peter Pellegrini szlovák elnök szerint kiemelendő, hogy a visegrádi országok államfői egyre inkább pragmatikusan kezdik megközelíteni az ukrajnai háború kérdését.
Mindannyian úgy érezzük, hogy mindkét felet (Oroszországot és Ukrajnát) arra kell kényszerítenünk, hogy minél hamarabb tárgyalóasztalhoz üljenek. A lehető leghamarabb véget kell vetnünk a vérontásnak, és el kell gondolkodnunk azon, hogy mi lesz utána, mi fog történni a régióban a háború után. Ez persze nem könnyű feladat
– fogalmazott.
Petr Pavel cseh elnök rámutatott, hogy a megbeszélésen szó esett többek között az amerikai választások által kínált lehetőségekről, az EU jövőjéről, valamint a gazdasági és biztonsági kérdésekről szóló jelentésekről. – Egyetértettünk abban, hogy a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által Európára gyakorolt várható nyomás miatt nagyobb felelősséget kell vállalnunk önmagunkért. Ez nemcsak azt fogja megkövetelni, hogy többet költsünk a védelemre, hanem azt is, hogy sokkal szélesebb körű kezdeményezéseket és határozottabb lépéseket tegyünk, hogy Európa versenyképesebbé váljon a globális versenyben – mondta a cseh államfő.
Borítókép: A visegrádi országok államfőinek találkozója (Forrás: Facebook)
