Belebukhat a Pfizer-botrányba Ursula von der Leyen

Egyetlen vezető, beleértve a bizottság elnökét sem állhat a törvények és az uUniót összetartó értékek felett – hangsúlyozta Gheorghe Piperea román európai parlamenti képviselő. Az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának tagja bejelentette, hogy összegyűjtötte a szükséges aláírásokat ahhoz, hogy Ursula von der Leyen ellen bizalmatlansági szavazást indítson.

Ursula von der Leyen Fotó:AFP Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU

Ursula von der Leyen ellen súlyosak a vádak 

Egyetlen vezető, beleértve a bizottság elnökét sem állhat a törvények és az uniót összetartó értékek felett. Jogász, polgár és a jogi elszámoltathatóság iránt elkötelezett európai parlamenti képviselőként nem hagyhatom figyelmen kívül az Európai Bíróság ítéletét, amely szerint a bizottság megsértette az EU alapvető jogi elveit azzal, hogy visszatartotta Von der Leyen elnök és a Pfizer vezérigazgatója közötti levelezést.

Piperea a Pfizergate-ügyet használta indítványának fő alapjául. A múlt hónapban az Európai Bíróság bírálta Von der Leyent, mert nem hozta nyilvánosságra a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával váltott szöveges üzeneteit, megerősítve a rossz ügyintézés és a dokumentumok eltitkolása vádját a jelentések szerint 35 milliárd euró értékű szerződésekkel kapcsolatban. 

A bíróság a bizottság elutasítását jogilag megalapozatlannak és hiteles indokokkal alátámasztatlannak találta

– mondta Piperea. 

Ezek a lépések az intézményi túlkapások, a demokrácia semmibevétele és az unió kormányzása iránti közbizalom eróziójának folytatódó mintáját mutatják.

Az Európai Bizottság elnökét választásokba való beavatkozással is vádolják

Az EU Bíróság átláthatósági szabályok megsértéséről szóló ítéletén túl Piperea két további súlyos panaszt emelt Von der Leyennel szemben. A nemzeti választásokba való jogellenes beavatkozással vádolta meg, nevezetesen azzal, hogy „a bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA) visszaélésszerűen alkalmazta, hogy beavatkozzon olyan tagállamok választásaiba, mint Románia és Németország”. Szerinte ez közvetlen fenyegetést jelent a nemzeti szuverenitásra és a demokratikus folyamatok integritására. Végül rámutatott az EU szerződés 122. cikkének helytelen alkalmazására is, amelyet Európa újrafegyverkezése érdekében használ a bizottsági elnök. Piperea szerint a védelmi kezdeményezés súlyos visszaélés a mandátummal. 

Ezt a szerződéscikkelyt soha nem szánták hosszú távú védelmi beruházásokra, és alkalmazása ebben az összefüggésben aláássa az uniós politikaalkotás jogi alapjait.

Ez az utolsó panasz teljes mértékben összhangban áll az EP e heti szavazásával, mivel alig néhány nappal ezelőtt a JURI, vagyis a Jogi Bizottság úgy döntött, hogy jogi lépéseket tesz Von der Leyen 150 milliárd eurós SAFE védelmi alapja ellen. 

Pfizergate: a bíróság elítélte Von der Leyent a korrupciós ügyben

Az EU történetének  legnagyobb korrupciós ügyévé vált a Pfizergate. A botrány középpontjában egy 2021 tavaszán kötött, 1,8 millió adag Covid–19 vakcina szállításáról szóló megállapodás áll a bizottság és a Biontech/Pfizer között. A 35 milliárd eurós szerződés kilencszázmillió vakcina beszerzését célozta meg, továbbá lehetőséget biztosított újabb kilencszázmillió adag megvásárlására. A szerződés megkötésében kulcsszerepet játszott Von der Leyen és Albert Bourla Pfizer-vezér személyes kapcsolata, beleértve SMS-váltásaikat is. 

A lap újságírója és a The New York Times hozzáférést kért minden szöveges üzenethez, amelyet Von der Leyen és Bourla 2021. január 1. és 2022. május 11. között váltott. A bizottság azonban elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik ilyen dokumentumokkal. Az újságíró és a lap ezt megtámadta az EU Bíróságán. Az elhíresült vakcinabotrány kapcsán csaknem négy év után született döntés. 

Május közepén az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Ursula von der Leyent a Pfizer vezérigazgatójával folytatott SMS-váltások ügyében.

A bizottság elnöke nem adott elfogadható magyarázatot arra, miért nem bocsátotta rendelkezésre a sajtó által kért dokumentumokat, és semmisnek nyilvánította a bizottság elutasító határozatát.

A bíróság ítéletében kiemelte, hogy az EU-s intézmények dokumentumainak általában hozzáférhetőnek kell lenniük a nyilvánosság számára. A bíróság hangsúlyozta, hogy a bizottságnak hiteles magyarázatot kell adnia arra, miért nem találhatók meg ezek a dokumentumok.

Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)