Milliárdok tűnhettek el a vakcinabotrányban

Az Európai Unió Bírósága ma hivatalosan is elmarasztalta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Pfizer-botránnyal kapcsolatos eljárásban. A vakcinabotrány alapja, hogy az uniós testület nem volt hajlandó kiadni a bíróságnak azokat az sms-eket, amelyeket Von der Leyen a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával váltott.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Anadolu via AFP

A vakcinabotrány kronológiája 2021 tavaszára nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság 35 milliárd euró értékben kötött szerződést a Pfizer gyógyszeripari óriással összesen 1,8 millió adagnyi koronavírus elleni oltással kapcsolatban.

Ursula von der Leyent elmarasztalta az Európai Unió Bírósága a vakcinabotrány kapcsán (Fotó: AFP)

A Pfizer-botrány alapjául szolgáló megállapodásban nagy szerepe volt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közti személyes jó viszonynak. A gyanú szerint sms-ekben is egyeztettek egymással. Amikor a The New York Times amerikai napilap egyik újságírónője hozzáférést kért az összes SMS-hez, amelyet Von der Leyen és Bourla 2021. január 1. és 2022. május 11. között váltott egymással, az Európai Bizottság azzal utasította el a kérelmet, hogy nem rendelkezik ilyen dokumentumokkal. A újságírónő és lapja ezután az Európai Unió Bíróságához fordult.

A bíróság szerint a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, amely kimondja, hogy az EU szervezeteinek minden dokumentuma nyilvánosan hozzáférhető. Ha egy hatóság kijelenti, hogy egy bizonyos dokumentum nem létezik, azt először igaznak kell tekinteni. Ez a feltételezés azonban megdönthető.

A felperes lap releváns bizonyítékokat nyújtott be arra, hogy Von der Leyen és Bourla többször is leveleztek egymással, ezzel megcáfolva a bizottságnak a dokumentumok létezését tagadó érvelését. A bírósági eljárás során a bizottság jogászai végül elismerték az üzenetek létezését, bár korábban még azt is vitatták, hogy azok dokumentumnak minősülnek-e.

Nem tagadjuk, hogy [az üzenetek] léteznek

– jelentette ki némi meglepetésre Paolo Stancanelli, a bizottság képviselője. A bírói testület szerint az Európai Bizottság nem tanúsított megfelelő gondosságot az üzenetek kezelésében. Az egyik bíró, Paul Nihoul pedig egyenesen zavarosnak nevezte a bizottság által a bírósághoz benyújtott anyagot.

A bíróság hangsúlyozta, hogy a bizottságnak elfogadható magyarázatot kell adnia arra, hogy miért nem találta meg ezeket a dokumentumokat. 

A bizottság azonban nem írta le pontosan, hogy hogyan és hol kereste őket. Az sem világos, hogy a üzeneteket törölték-e, és ha igen, akkor ez önként vagy automatikusan történt-e, vagy pedig a mobiltelefont időközben kicserélték. Ezenkívül nem magyarázható, hogy a bizottság miért nem tartotta elég fontosnak a csevegéseket ahhoz, hogy megőrizze őket – sorolta a problémákat a testület.

Még mindig nem tudjuk, mi történt Von der Leyen telefonjával, küldtek-e üzenetet laptopról vagy más eszközről, és azt sem tudjuk, hol kereste a bizottság az üzeneteket

– kommentálta az ügyet a The New York Times ügyvédje, Bondine Kloostra. Az Európai Unió Bírósága végül úgy ítélte meg, hogy a bizottság nem adott elfogadható magyarázatot arra, hogy miért nem rendelkezik a kért dokumentumokkal. A bíróság semmisnek nyilvánította a kért üzenetek kiadásának megtagadásáról szóló határozatot. Az ítélet még nem jogerős.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: Anadolu via AFP)