Brüsszel hitelességi válságban: Von der Leyen milliárdos ígérete zátonyra futott

Az Európai Unió legutóbbi kereskedelmi megállapodása az Egyesült Államokkal inkább tűnik kommunikációs látványakciónak, semmint valódi áttörésnek – vélik szakértők. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke olyan mértékű befektetési vállalásokat tett Donald Trump amerikai elnöknek, amelyeket Brüsszel nem tud teljesíteni.

Ursula von der Leyen „jó megállapodásnak” nevezte a Trumppal kötött megállapodást (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)

A skóciai tárgyalásokon vasárnap bejelentett megállapodás elsőre áttörésnek tűnhetett is volna: Trump azt ígérte, hogy az EU-termékekre kivetni tervezett vámtarifákat 15 százalékra csökkenti. Cserébe Von der Leyen Brüsszel nevében több gigantikus vállalást is tett: az Európai Unió 750 milliárd dollár értékben vásárolna amerikai energiát, és 600 milliárd dollárt fektetne be az amerikai gazdaságba – többek között a védelmi iparba, írja az Origó. Más kérdés, hogy ennél még a britek is jobb egyezményt értek el, ezt a számok is bizonyítják. Brüsszel háborúpárti vezetői nem tudják és nem is akarják az európai érdekeket megvédeni.

Donald Trump amerikai elnök kezet fog Ursula von der Leyennel, miután egyezséget kötöttek a kereskedelmi megállapodásról (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)

Brüsszel nem tudja teljesíteni az ígéreteit

Már órákkal a bejelentés után világossá vált: a beígért 600 milliárd dolláros beruházás felett az Európai Bizottságnak nincs semmilyen tényleges kontrollja. Két magas rangú bizottsági tisztviselő elismerte, hogy ezek a befektetések kizárólag magáncégektől származnának – közpénzek, ösztönzők és határidő nélkül. Egy EU-s tisztviselő a Politicónak így nyilatkozott:

Ez olyasmi, amit az EU mint közintézmény nem tud garantálni. Csak vállalati szándékokon alapul.

Vagyis: Brüsszel olyat ígért, amit nem tud sem irányítani, sem kikényszeríteni – sem garantálni. Walter Obwexer európai jogi szakértő (Innsbrucki Egyetem) szerint sem lehet szó hivatalos megállapodásról.

„Ez nem valódi kereskedelmi egyezmény, csupán egy politikai kompromisszum, amelynek nincs jogi kötőereje” – nyilatkozta. A Bizottság ilyen horderejű vállalásokat csak a tagállamok felhatalmazásával tehetne – ilyen felhatalmazás viszont nincs.

A beruházásokhoz és energiaimporthoz a tagállamok együttműködésére lenne szükség – azonban a politikai akarat egyre gyengül. Franciaország ipari minisztere, Marc Ferracci „további tisztázásra szoruló kérdésekről” beszélt, míg Németországból „újratárgyalásokat” sürgetnek.

Az EU és az USA megállapodott egy kereskedelmi vámmegállapodásban, amely az uniós termékek túlnyomó többségére 15 százalékos vámot vet ki (Fotó: NurPhoto/AFP/Jonathan Raa)

Európa fizetne Amerika kedvéért?

A megígért 600 milliárd dolláros amerikai befektetés sokak szerint Európának ártana a legjobban. Ha a kontinens magánvállalatai ezt az összeget az Egyesült Államokba irányítják, akkor ezek a források hiányozni fognak az európai kutatásból, infrastruktúrából, iparból és védelemből.

„Ez a megállapodás leginkább színpadi előadásnak tekinthető” – mondta Nils Redeker, a Jacques Delors Központ munkatársa.

Ugyanez igaz a 750 milliárd dollár értékű energiaimport ígéretére is. Honnan jön majd ez a pénz? Milyen energiáról van szó pontosan? Nincs konkrétum. Még a vámcsökkentések mértéke sem lett hivatalosan megerősítve.

Von der Leyen PR-manővere visszafelé sült el

A jelek szerint Ursula von der Leyen túl nagyot akart mondani: a skóciai színpadon globális szereplőként, Trump egyenrangú partnereként akart megjelenni. Azonban úgy tűnik: nincs meg hozzá sem a pénze, sem a jogi háttere, sem a tagállamok támogatása. Európában egyre többen kérdezik: vajon kinek az érdekeit szolgálja ez az egyezség?

Borítókép: Ursula von der Leyen „jó megállapodásnak” nevezte a Trumppal kötött egyezséget (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)