Győzelemnek álcázott kapituláció az EU–USA kereskedelmi megállapodás?

Az Európai Unió szinte teljes exportjára 15 százalékos általános vámot veti ki az Egyesült Államok, ami alól kivételt képeznek a fémipari és a gyógyszeripari termékek. Cserébe az EU vezetése elköteleződött 750 milliárd dollárnyi energiahordozó vásárlása és 600 milliárd dollár amerikai befektetése mellett. Az egyezményt nehéz európai győzelemként értékelni, ugyanakkor némi előrelépést jelent az április másodikán bejelentett 20 százalékos vámtételhez képest – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából.

A megállapodás része az is, hogy (még) több amerikai energiahordozót vásárol Európa Fotó: DENIS LOVROVIC Forrás: AFP

Az elmúlt négy hónapban az Európai Unió vezetése a fémipari termékekre és motorkerékpárokra kivetett viszontvámokkal való fenyegetést alkalmazta az USA-val folytatott egyezkedés során tárgyalási technikaként. Az utóbbi egy hónapban azonban taktikát váltott az Európai Bizottság, elkezdtek engedményeket tenni Donald Trumpnak. Ursula von der Leyen végül szinte Trump összes feltételét elfogadta. Egyedüli kivételt a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok jelentenek. Ilyen gát például az élelmiszerekre vonatkozó szigorú uniós szabályozások – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából, amely a megállapodást elemezte.

EU–USA kereskedelmi megállapodás: Ursula von der Leyen végül szinte Trump összes feltételét elfogadta. Fotó: AFP/Brendan Smialowski

Összességében a brüsszeli vezetés győzelemként próbálja találni a megállapodást, ez az állítás azonban nehezen védhető. A korábbi, elmúlt két évtizedben tapasztalt vámszinthez képest egyértelmű veszteség a 15 százalékos általános exportteher. Ugyanakkor az április másodikán bejelentett viszonossági vámlistában szereplő egyetemes 20 százalékos vámszinthez képest kismértékű javulás a végleges megállapodás. Magyarország számára jelen esetben is előnyt jelent az uniós tagság.  

A július 27-én bejelentett új megállapodás értelmében az EU exporttermékeire az Egyesült Államok egységesen 15 százalékos vámot fog kivetni. Kivételt képeznek ezalól a gyógyszeripari termékek, illetve az alumínium- és acéláruk. A gyógyászati termékek esetében kölcsönös a függőség, az USA gyógyszerimportjának hetven százaléka kontinensünkről származik, elsődlegesen Írországból, Németországból és Belgiumból.

Az újraválasztott 

elnök a korábban meglevő vámegyenlőtlenségeket akarja kisimítani, vissza akarja csábítani a gyártókapacitásokat az Egyesült Államok területére 

– ezzel ismét felvirágoztatva az 1950-es évek óta leszakadó rozsdaövezeteket és megteremtve a stratégiailag jelentős iparcikkek esetében a szükséges minimális gyártókapacitásokat.

A Statista összeállítása alapján az évezredforduló óta az USA átlagos vámtétele három százalék körül alakult.  

Míg például 

az EU területén gyártott gépjárművekre az USA csupán 2,5 százalékos vámot vetett ki, addig fordított irányban ennek a négyszerese, tíz százalék volt érvényben.

Hasonló aránytalanság volt érvényben a mezőgazdasági termékek esetében. Az Európai Unió mellett számos más országgal hasonló vámaránytalanság volt tapasztalható; Dél-Korea az amerikai árukra átlagosan 13,6 százalékos, India pedig 10,5 százalékos vámot vetett ki, míg fordított irányban ezek az értékek 1,9 százalék és 2,7 százalék voltak. 

A megállapodás részét képezi még az energiahordozók vásárlásáról szóló 750 milliárd dolláros tétel. Ez számottevő előrelépést jelent, hiszen a tavalyi évben az Egyesült Államok az Európába irányuló mintegy 70 milliárd dolláros energiahordozó exportjával már így is kontinensünk legfőbb energiaellátója.

Az egyezmény további eleme a hatszázmilliárd dolláros többletbefektetés végrehajtása, amellyel az EU kereskedelmi többletét hivatottak mérsékelni. Ennek részét képezi az amerikai fegyverek vásárlása, amely üzlet egyik legnagyobb nyertese a Boeing vállalat lehet.

Az Egyesült Államokkal való viszály mellett az Európai Unió Kínával is frontot nyitott a tavalyi évben a kereskedelmi háborúban. 2024 nyarán az elektromos autókra vetettek ki 18–41 százalék közötti vámtételeket. Erre válaszul számos élelmiszeripari termékre, például a sertéshúsra és a konyakra vetett ki viszonossági vámokat a világ második legnagyobb gazdaságú országa. 

A csúcsértekezleten kevés kézzelfogható eredmény született – nem jött létre jelentős kereskedelmi vagy beruházási megállapodás, és olyan strukturális problémák, mint a piacra jutás, a támogatások vagy a kereskedelmi egyensúlytalanságok továbbra is megoldatlanok maradtak.