Harald Kujat, a NATO nyugalmazott tábornoka interjút adott a Die Weltwoche lapnak, amiben nemcsak az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent kritizálta, de megvédte azt a békepárti politikát, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök a konfliktus kezdete óta képvisel. Ez a politika ugyanis a szakértő szerint csak felértékelődött az idő múlásával és Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével. Kujat szerint ugyanis Donald Trump hivatalba lépésekor az egyetlen, észszerű lépést tette, megkezdte a tárgyalásokat a konfliktus lezárása érdekében. A volt tábornok szerint ennek része volt az is, hogy az amerikaiak részéről mutatkozott egy igény mind az orosz, mind pedig az ukrán álláspont megértésére.
Kulaja azonban azt is kiemelte, hogy később az amerikaiak elkövettek egy hibát.
„Taktikai hibát követtek el azzal, hogy elfogadták Ukrajna feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó követelését, mielőtt a kétoldalú tárgyalások megkezdődtek volna, és a tűzszünet feltételeit tisztázták volna” – hangsúlyozta a NATO volt tábornoka.
A katonai szakértő szerint Trump mindig gyors megoldásokat keres, azonban érezhetően egyre frusztráltabb Oroszország miatt, ennek tudható be az is, hogy nemrég ötvennapos határidőt adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a konfliktus lezárására, amit később lerövidített. Kujat azonban azt is kiemelte:
végső soron az amerikai elnöknek a célja továbbra is az, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a harcoló feleket.
Kujat szerint az amerikai elnökkel élesen szembemegy az az álláspont, amit a konfliktussal kapcsolatban az európai vezetők képviselnek. Ez a szakértő szerint abból is látszik, hogy „az EU éppen most fogadta el a 18. szankciócsomagját Oroszország ellen, annak ellenére, hogy a korábbi szankciók egyike sem győzte meg az oroszokat a meghátrálásról”.
A volt tábornok szerint a legnagyobb hiba azonban az volt, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke követett el.
Miután három és fél évig szították a háborút, az európaiaknak végre meg kellene fontolniuk, hogy ők maguk hogyan tudnak hozzájárulni a békéhez. A jelenlegi helyzetben az a sajnálatos, hogy továbbra sincs helye a diplomáciának. Épp ellenkezőleg: tavaly az Európai Bizottság elnöke, Von der Leyen még Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is élesen támadta – aki akkoriban az EU Tanácsának elnöke volt –, amikor Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba repült, hogy megvitassa a különböző felek közötti közeledés lehetőségeit.
Kujat egyébként az interjú végén azt is hangsúlyozta, hogy Trump cselekedetei reménykeltők, Kína pedig konstruktív szerepet is vállalhat a konfliktus rendezésbe, főleg akkor, ha szeptemberben Pekingben valóban sikerül egy Trump–Putyin-találkozót tető alá hozni a kínai elnök, Hszi Csin-ping részvételével.
