Terroristák zsebében a segélyek, a világ konfliktusai soha nem érhetnek véget

Netta Barak-Corren, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója, és Jonathan Boxman felvázolta a segélyek eltérítésének káros hatását olyan háborús övezetekben, mint Szomália, Etiópia, Szíria, Jemen, Szudán és Afganisztán, mielőtt bemutatták a Gázában valószínűsíthető eltérítés esetét. A kutatás során megállapítást nyert: a segélyek eltérítése, a segélyszállító járművek kifosztása hozzájárult a fegyveres konfliktusok elhúzódásához.

Palesztinok gyűlnek össze, hogy főtt ételt vegyenek át egy élelmiszer-osztó központban Gáza városában Fotó: MAJDI FATHI Forrás: NurPhoto

Végül a tanulmány megállapította, hogy a segélyeknek csupán a 12,5–17,5 százaléka jutott el a rászoruló szomáliaiakhoz.

Az ENSZ főtitkára, António Guterres által megrendelt, „szigorúan bizalmas” minősítésű 2023. júliusi belső jelentés tartalmazott olyan szomáliai belső menekültek (IDP) állításait, akik szerint „kényszerítették őket, hogy a kapott pénzügyi segély felét fizessék ki hatalmon lévő személyeknek, különben kilakoltatással, letartóztatással vagy a kedvezményezettek listájáról való törléssel fenyegették őket” – számolt be a Reuters.

Etiópiában megállapítást nyert, hogy a WFP, az ENSZ élelmezési programja, „elnézte” a segélyek eltérítését, különösen akkor, amikor az etióp katonaság kényszerítette a helyi malmokat, hogy 30 tonna zsákmányolt gabonát őröljenek lisztté katonáik számára.

Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) felfedezte az eltérést, és végül felfüggesztette az Etiópiának nyújtott segélyt.

New study says aid theft by terror groups and regimes is prolonging global conflicts https://t.co/eB1HrcsyUt pic.twitter.com/4jY50Dgh2D

— World News (@Worldnews_Media) September 1, 2025

A Reuters azt is megállapította, hogy a WFP „több éve” tudott a segélyek eltérítéséről Etiópiában. A 2024-ben hangoztatott aggályokra reagálva Cindy McCain, a WFP igazgatója nyilvánosan kijelentette, hogy a WFP „zéró toleranciát alkalmaz a lopás vagy az eltérítés tekintetében”.

Szíriai polgárháború (2011–2024)

A jelentés szerint a szíriai polgárháború alatt Bassár el-Aszad diktálta a humanitárius segítségnyújtás feltételeit. 

Ez magában foglalta a segélyek mintegy felének devizaváltáson keresztüli elsikkasztását, valamint annak megállapítását, hogy a lázadók által ellenőrzött területek túl veszélyesek a segélyek elosztásához.

David Adesnik, a Demokráciák Védelméért Alapítvány kutatási alelnöke a Fox News Digitalnak elmondta, hogy Aszad finanszírozása „megsemmisítő háborút” eredményezett.

Nem csak arról van szó, hogy elveszítjük vagy elpazaroljuk a segélyek egy részét, hanem arról, hogy aktívan súlyosbítjuk a konfliktust és több erőszakot okozunk

– mondta.

Jemeni polgárháború (2014-től napjainkig)

Míg az ENSZ a segélyek körülbelül 1 százalékának eltűnését jelentette, a szerzők jelentése szerint a kedvezményezettek körülbelül 60 százaléka nem kapta meg a segélyt, amelyet a húszi lojalistáknak adtak, vagy rossz szándékú szereplők eladtak a piacon.

Szudáni polgárháború (2023-tól napjainkig)

Szudánban a háborúzó felek megpróbálták megtagadni a segítségnyújtást ellenfeleiktől. Amikor a WFP segélyét kifosztották, a kutatók arról számoltak be, hogy a szervezet nem tudta azonosítani a fosztogatókat, „mert attól tartottak, hogy kiutasítják őket Szudánból”.

A kutatók jelentése szerint két vezető WFP-tisztviselőt „csalás és a donoroktól való információelhallgatás vádjával” vizsgáltak Szudánban.

2024 augusztusában a WFP a Reutersnek azt mondta, hogy főfelügyelői hivatala „szudáni műveleteink egyes részeiben előforduló szabálytalanságokkal kapcsolatos egyéni visszaélések vádjait” vizsgálja.

Afganisztán (2001–2021)

A 2001–2021 közötti afganisztáni háború alatt Barak-Corren és Boxman megállapította, hogy a segélyek körülbelül 40 százalékát a tálibok eltérítették azzal, hogy adót vetettek ki a humanitárius szervezetekre, orvosi ellátást követeltek a harcosok számára, és tagjaikat felvették a humanitárius szervezetek fizetési listájára.

A tanulmány megállapította, hogy a tevékenységeket felfedező nemzetközi felügyelők „elkerülték a jelentéstételt az adományozóknak”.

Gáza (1949-től napjainkig)

Míg az ENSZ Palesztin Menekültek Segélyezési és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten (UNRWA) tagadta a segélyek eltérítését Gázában, Barak-Corren és Boxman megjegyzik, hogy az eltérítésről a WFP és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is beszámolt. A szerzők szerint az UNRWA-t „egy racionalizált segélyeltérítési műveletnek kell tekinteni, amely egyedülálló szintű nemzetközi mentességet és felelősségre vonhatatlanságot élvez”.

Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) nem volt hajlandó válaszolni a más konfliktusövezetekben történő eltérítéssel kapcsolatos kérdésekre, illetve arra, hogy a segélyszolgáltatókat ösztönzik-e arra, hogy eltitkolják az eltérítést a donorok elől.

Palesztinok gyűlnek össze, hogy élelmiszert vegyenek át a szervezetektől Deir Al Balahban, Gázában (Fotó: HASSAN JEDI/ANADOLU)

Az UNOCHA szóvivője elmondta, hogy Gázában „nincs bizonyítékunk az ENSZ-től a Hamászhoz történő szisztematikus segélyeltérítésre. Az ENSZ és partnereink szigorú ellenőrzést alkalmaznak, és amikor lehetséges, felügyelik a szállításokat.”

Az ENSZ és a humanitárius szervezetek számos intézkedést hoztak (…) a segélyek eltérítése kockázatának csökkentése és a hatékony felügyelet biztosítása érdekében

– mondta a szóvivő.

Barak-Corren a Fox News Digitalnak elmondta, hogy az UNOCHA „válasza pontosan azt a jelenséget mutatja, amelyre kutatásunkban rámutattunk, vagyis hogy az ENSZ inkább elkerüli és elhallgatja a segélyek eltérítésének kérdését, mint általános problémát, ahelyett, hogy szembenézne vele”.

Az ENSZ saját adatai szerint május 19. és augusztus 12. között a segélyek becslések szerint 88 százaléka nem jutott el a célállomásra. Egy izraeli katonai tisztviselő a Fox News Digitalnak elmondta, hogy a probléma a Hamászban rejlik, amely „ellenőrzi a segélyeket, eladja őket, pénzt szerez belőlük, fizetéseket fizet, és más fiatalokat is toboroz, hogy ellenünk harcoljanak”.

A tisztviselő elmagyarázta, hogy az ENSZ „nem fizet érte. A világ fizet érte, és nem visel elég felelősséget azért, hogy elkerülje a Hamász kezét.” Így, a tisztviselő szerint, „segítenek a Hamásznak és hozzájárulnak a háború elhúzódásához.”

Miközben Izraelnek szembe kell néznie a gázai éhínségért való felelősségével, az ENSZ saját adatai szerint segélyeinek nagy részét ellopják, a segélyautókat kifosztják.

Az UNOPS adatai szerint május 19. óta 2013 teherautóból 1753-at fegyveresek vagy civilek loptak el.

Az ENSZ UNOPS ügynökségének adatai szerint a háború sújtotta Gázai övezetbe érkező segélyszállítmányok nagy részét a palesztin területeken belül kirabolják. Az UNOPS a világszervezet saját humanitárius műveleteinek irányítási szolgáltatásait végzi.

Ennek ellenére egyre erősödik Izrael elítélése a gázai éhínség miatt, ami egyre több nyugati kormányt arra késztet, hogy büntetésként elismerje a palesztin államot, és néhány médiumot arra, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja mind a nemzetközi humanitárius szervezetek, mind a Hamász szerepét ebben a katasztrófában, amelynek 2023. októberi terrortámadása Izraelben közel két éve tartó háborút indított el.

Az izraeli támadások miatt elmenekült palesztinok 2025. augusztus 14-én Rafahban, Gázában egy amerikai segélyosztó központba özönlenek, hogy élelmiszert kapjanak (Fotó: ABED RAHIM KHATIB/ANADOLU)

Senki sem képes árnyalatokat látni ebben a konfliktusban, vagy többféle igazságot elfogadni, és ez is az oka annak, hogy mindenki, az újságíróktól az NGO-kon át az ENSZ tisztviselőiig, a palesztinbarát emberek, aktivisták és támogatók, ugyanazokat a beszédpontokat ismételgetik, hogy nincs segélylopás, és hogy minden Izrael hibája

– mondta Ahmed Fouad Alkhatib, az Atlantic Council vezető munkatársa a Fox News Digitalnak.

A Gázában született amerikai Alkhatib szerint míg az ENSZ és más nem kormányzati szervezetek „politikát játszanak” azzal, hogy figyelmen kívül hagyják saját kudarcaikat, hogy ne veszélyeztessék a finanszírozást, és mert rettegnek a Hamásztól, az izraeli vezetők is „túlzóan” állítják, hogy csak a Hamász fosztja ki a segélyeket. A gázai események szoros megfigyelőjeként leírta a civilek és kereskedők által elkövetett lopások és extrém áremelések láncolatát, amelyek mind hozzájárultak a térség nyomorúságához.

Hozzátette, hogy az izraeli kormány néhány miniszterének nyilatkozatai a segélyek leállításáról, hogy kényszerítsék a gázaiakat a terület elhagyására, szintén nem segítettek.

Kijelentéseik olyan történetté váltak, amelyhez semmi más nem fogható, semmilyen bizonyíték, semmilyen magyarázat, semmilyen árnyalat nem fogja megközelíteni azt a figyelmet, amelyet ez kap

– mondta Alkhatib.

Farhan Aziz Haq, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője megerősítette a Fox News Digitalnak, hogy valóban ellopták a segély egy részét, de szerinte ez azért történt, mert az elmúlt hónapokban olyan kevés segély érkezett Gázába, hogy „az éhezés által sújtott emberek kénytelenek voltak közvetlenül a konvojainkból lepakolni a segélyt” – mondta.

„Megértjük a frusztrációt, de legyünk őszinték: ez nem a mi rendszerünk. Ez történik, amikor a segélyeket hónapokig tartó nélkülözés után túl kevés útvonalon keresztül juttatják el” – állította, hozzátéve, hogy „csak a segélyek és a kereskedelmi ellátmányok folyamatos, megbízható áramlása állíthatja vissza az emberek hitét abban, hogy a segélyek megérkeznek, és lehetővé teszi a biztonságos, rendezett elosztást”.

Az ENSZ Projekt Szolgáltatási Hivatalának (UNOPS) weboldalán közzétett információk szerint a május 19. óta Gázába bejutott 2013 segélyszállító teherautó 87 százaléka, azaz 1753 teherautó nem érte el végső célállomását, és a segélyeket vagy „békésen az éhező emberek, vagy erőszakkal fegyveresek” lopták el, amint azt az izraeli hírügynökség, a TPS-IL először jelentette.

Borítókép: Palesztinok gyűlnek össze, hogy főtt ételt vegyenek át egy élelmiszerosztó központban Gáza városában (AFP)