Iránnak nem áll szándékában fegyverkezési versenyt indítani a Perzsa-öbölben az ENSZ-embargó lejártával – jelentette ki a napokban Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának online tartott ülésén. A Biztonsági Tanács még 2007-ben vetett ki fegyverembargót Iránra, amely a 2015. évi nukleáris megállapodás értelmében idén október 18-án járt le. Augusztusban az Egyesült Államok sikertelenül kérelmezte az embargó meghosszabbítását.
Nem várható, hogy Irán hatalmas fegyvervásárlásokba kezd, ennek az okai a pénzügyi korlátok, amelyek a szankcióknak is köszönhetők – mondta N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője azon a nemrég megrendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen, amelynek az embargó lejárta volt a témája. Számos elemző szerint Irán azon lesz, hogy megmutassa, képes a fegyverbeszerzésre – elsősorban Oroszországtól és Kínától – úgy, hogy közben betartja a nemzetközi szabályokat. Irán csak azt fog venni, amije nincsen, a vásárlás sokkal inkább alkatrészekre és technológiákra fog korlátozódni – tette hozzá a kutató, utalva az állam önellátó rendszerére.
Befolyás és elrettentés
A konferencián felszólaló Nafez Arefi Hamid Reza, Irán budapesti nagykövete arra hívta fel a figyelmet, hogy Irán fegyvervásárlásait jelentősen felülmúlja a környező hatalmak által folytatott fegyverkereskedelem, továbbá Teherán egyik szomszédja ellen sem intézett támadást. N. Rózsa Erzsébet továbbá rámutatott arra is, hogy a fegyverembargó lejártával Teherán nemcsak vásárolhat fegyvereket, hanem el is adhatja őket a szövetségeseinek, adott országoknak – például Szíriának, Szudánnak, latin-amerikai országoknak –, illetve nem állami tényezőknek a térségben. A fegyverembargó lejártával Irán három fő szempontra koncentrálhat: az Egyesült Államok befolyásának csökkentésére, a gazdasági szankciók feloldására és katonai szempontból az elrettentésre. A 2003-as iraki háború óta az iráni stratégiai gondolkodás arról szól, hogy a világ vezető katonai hatalma – Izraellel együtt vagy önmagában – folyamatosan fenyegeti Iránt úgy, hogy csapataik körülveszik a közel-keleti hatalmat egy gyűrűben – mutatott rá N. Rózsa Erzsébet.
Irán és az Egyesült Államok 1979 óta meglehetősen ellenséges viszonyban áll egymással – mondta Varga Gergely, a KKI vezető kutatója a konferencián. Az eddigi amerikai elnökök többféle területen – gazdaság, védelempolitika, energetika, bankszektor – sújtották szankciókkal Iránt, a budapesti nagykövet szerint mintegy százhatvan szankciót vezettek be ellenük. N. Rózsa Erzsébet szerint az irániak szívesebben egyeznének meg egy republikánus párti elnökkel, mint egy demokrata pártival, mert a demokraták egyezményét utólag visszavonhatják a republikánusok, ahogyan tette Donald Trump amerikai elnök az elődje, Barack Obama által tető alá hozott atommegállapodással. Korábban Trump már nyilatkozott arról, hogy gyorsan egyezségre tudna lépni a teheráni vezetéssel, azonban ennek kicsi az esélye a közelgő novemberi választásokig. Varga Gergely szerint amennyiben Joe Biden demokrata elnökjelölt nyerné meg a választásokat, nagyobb stratégiai változás nem történne.
Közös érdekek az oroszokkal
Oroszország és Irán kapcsolatairól elmélkedve Ilyash György, a KKI kutatója kiemelte: Oroszországot nemzeti érdekei arra ösztönzik, hogy jó kapcsolatot tartson fenn Iránnal. Szerinte a két államnak több közös célja is van, mint például a multipoláris világrend kialakítása és az ENSZ megerősítése. Ami a két ország közötti stratégiai keretrendszert befolyásolni fogja, az egyfelől az Egyesült Államok elnökválasztása és a kapcsolódó szankciós rendszer alakulása, másrészt a közös érdekszférába tartozó államok helyzetének alakulása – mondta a KKI munkatársa. Ilyash György úgy véli, Irán gazdasági, pénzügyi adottságai jelenleg korlátozottak, a jövőbeni beruházásokat feltehetőleg a légierő és a légvédelmi rendszerek megújítására, valamint légi szállítási kapacitásának növelésére fordítja majd. Az orosz becslések szerint ez a projekt minimum ötmilliárd dolláros kereskedelmet fog jelenteni a két ország között.
Oroszország a Közel-Keleten más regionális szereplőkhöz is kapcsolódik: sokkal több fegyvert adott el Irán riválisainak, mint Iránnak. Ezeket a kapcsolatokat nem fogják beáldozni – jelentette ki N. Rózsa Erzsébet. Moszkva fegyvereladásait továbbá Izrael is befolyásolja, ugyanis az orosz kormány számára kifejezetten fontos a közel-keleti állam álláspontja.
Óvatosan lépked Kína
Peking álláspontját értékelve Varga Gergely közölte: amit Kína el kíván kerülni, az az, hogy olyanfajta biztonsági, politikai szerepet játsszon, mint az Egyesült Államok az elmúlt néhány évtizedben a Közel-Keleten, hiszen azzal nagyon könnyen megégetheti magát. A kutató szerint az ázsiai nagyhatalom óvatosan mozog a Közel-Kelet térségében, az iráni–kínai relációt jelentősen befolyásolják Peking Washingtonnal ápolt kapcsolatai, továbbá Kína Oroszországgal is igyekszik egyre jobban kezelni az érdekellentéteket, és kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat szorgalmaznak. Ilyash György szerint Teherán és Peking között a légi szállítás kapacitásának fejlesztése kapcsán jöhet létre kereskedelmi megállapodás. Kína továbbá igyekszik Iránnal is megfelelő viszonyt kialakítani, habár pozícióját nem befolyásolja, ha Iránnak vagy bármely térségbeli partnerének még több fegyvert ad el.
