– Nem lehet tovább halogatni a kerítés felújítását, mert roskadozik a lábazat, nem várhatjuk meg, amíg kidől a járdára – mutat a dánszentmiklósi evangélikus imaház előtti omladozó, enyhén az út felé dőlő építményre Kassik Károly gondnok. A férfi az albert-
irsai egyházközség szolgálatában áll, de amióta a dánszentmiklósi gyülekezetet néhány éve hozzájuk csatolták, itt is ő viszi az ügyeket.
Kassik Károly elmondja, hogy Dánszentmiklós a második világháborúig alig néhány száz lakosú település volt, de a főként gyümölcstermesztéssel foglalkozó Micsurin Termelőszövetkezet és a helyi állami gazdaság folyamatos erősödésének köszönhetően a falu lélekszáma több ezerre duzzadt. Ma 2905-en laknak Dánszentmiklóson. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a hívők többsége római katolikus, az evangélikusok száma negyven-ötven körül lehet, de csak egy részük jár istentiszteletekre.
Györgyi Zsolt lelkész azért is tartja fontosnak, hogy elinduljanak a Magyar falu program pályázatán, mert a fejlesztésektől részben a hitélet újjáéledését is reméli. Emlékezetes, a közösségi terek fejlesztéséről, hasznosításáról február végén megnyíló pályázatok egyike a hazai keresztény egyházakat érinti. A kiírás célja a vidéki településeken nagy számban megürült parókiák, plébániák, volt egyházi iskolaépületek, illetve működő, de korszerűtlen önkormányzati ingatlanok hasznosítása, élettel való megtöltése.
Az ingatlanfejlesztésre 15 millió forint áll rendelkezésre pályázatonként, továbbá jár még ötmillió forint, hogy egy éven keresztül programokat szervezzenek a megújuló közösségi épületekben. Ez működésre és eszközbeszerzésre fordítható. Emellett még egy közösségszervező személy járulékokkal számolt bértömegére lehet pályázni, egy évre hárommillió forint erejéig.
Dánszentmiklóson ingatlanfejlesztésre költenék a támogatást, a rendezvényeket megoldják önerőből
Fotó: Mirkó István
A lelkész kiemeli, ők csak az ingatlanfejlesztésre szeretnének pályázni, az ötvenes években épült ház hasznosítását, a programok szervezését megoldják maguk. A fejleszteni kívánt imaházat ma is használják, havi rendszerességgel istentiszteleteket tartanak benne, de a beruházás után újabb programokat szerveznének. Az épület amúgy nincs rossz állapotban, öt éve 3,3 millió forintból részben felújították és a céloknak megfelelően átalakították, de a mostani pályázatban rendbe tennék a kerítést, valamint vizesblokkot és egy külső közösségi teret alakítanának ki.
Utóbbit például gyermekek táboroztatásához használnák, míg a kerítés megerősítésére és bővítésére vagyonvédelmi szempontok miatt is szükség van: egyszer el akarták lopni a kertben felállított haranglábról a harangot. A felújított épületben baba-mama kört, ingyenes gitároktatást és a környezetvédelemre, valamint a szociális problémákra összpontosító foglalkozást tartanak majd.
Györgyi Zsolt nemcsak az imaházba szervezett programokkal igyekszik felrázni a hitéletet, hanem nyáron településmissziót indít el. Végigjárja a települést, és megpróbálja újjászervezni az egyházközséget. Nem messze az imaháztól egy anyukával találkozunk, aki az erős böjti szélben babakocsiban tolja gyermekét. A fiatalasszony örömmel fogadja a baba-mama kör ötletét, és tervei szerint részt is venne abban. – Figyelni fogom a hirdetést, és várjuk a programot – teszi hozzá.
Gyöngyöspata temploma. Ismét az átalakuló falu központjává válhat
Fotó: Havran Zoltán
A Nógrád megyei Kétbodony evangélikus lelkésze szintén nagy reményeket fűz a pályázathoz. Az alig négyszáz lelkes kis falu helyi gyülekezetében az éppen megújuló lelkészi lak mögötti ingatlanrészt kívánják fejleszteni, vizesblokkal, melegítőkonyhával kiegészíteni.
Gombor Krisztián lelkész tervei szerint kisebb táborokat, presbiteri üléseket, bibliaórákat és egyéb alkalmakat szerveznének majd. A tiszteletes a közeli Felsőpetényben is helyettesít, ott ingatlanfejlesztésre nem pályáznának, csak programszervezésre. Kétbodonyban folyik és nyár végére befejeződik az evangélikus templom felújítása, pályáznának továbbá a három, körülbelül kétszáz éves mennyezeti freskó tatarozására is, amelyek Izsák feláldozását, valamint Mózest ábrázolják az égő csipkebokornál és a kőtáblákkal.
A faluban csaknem százan fizetnek egyházfenntartói járadékot, ők már nagyon várják az újabb fejlesztéseket. Bagyinszki Pálné, aki maga is templomjáró, azt mondja: szükség van a felújításra, hogy az utódoknak is legyen lehetőségük a hitéletre. Várja a fejlesztéseket Maczó Emil és a gondnok, Vizdák Károly is, akik úgy tartják: előre kell haladni, nem hátra, saját forrásuk pedig nem nagyon van.
A Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodaigazgatója lapunkat arról tájékoztatta: körülbelül százhúsz olyan település van, ahol olyan ingatlanuk található, amely megfelel a pályázati elvárásoknak, azaz jelenleg nem használt vagy havonta két rendezvénynél kevesebbet tartanak benne.
Krámer György hangsúlyozta, hogy a sikeres pályázás érdekében mindenben támogatják az egyházközségeket, majd az ingatlanok működtetése során különös figyelmet szeretnének fordítani a helyi társegyházakkal, önkormányzatokkal és civil szerveződésekkel való együttműködésre. Ami a társegyházakat illeti, mind a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, mind pedig a Magyarországi Református Egyház arról tájékoztatott, hogy nincs központi nyilvántartásuk a lehetséges pályázóik köréről.
