A parlamenti ostrom után érvénytelenítették a választási eredményt

A vasárnapi parlamenti választások másnapján a tüntetők összecsaptak a rendvédelmi alakulatokkal és elfoglalták a parlamentet. Egy ember életét vesztette, több százan megsérültek a zavargásokban. A kirgiz központi választási bizottság kedd délelőtt érvénytelenítette a választás eredményeit, ám az ellenzék ennél már sokkal többet akar.

Biskek, 2020. október 6. A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói tiltakoznak a parlamenti választások eredménye ellen Biskek kormányzati negyedében 2020. október 5-én. A hivatalos eredmények szerint fõleg a Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. A tüntetõk a szerintük elcsalt október 4-i voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik. MTI/AP/Vlagyimir Voronyin Fotó: Vlagyimir Voronyin

– A szavazáson és a választás előtti időszakban történt számos szabálysértés miatt a központi választási bizottság tagjainak keddi ülésén döntés született a választási eredmény semmissé nyilvánításáról – írták közleményükben a kirgiz választási bizottság tagjai kedd délelőtt, néhány órával azután, hogy forradalmi hangulat alakult ki a közép-ázsiai országban. A kirgiz államfő az ellenzéket okolta a helyzet eszkalációjával.

– Az elmúlt éjszaka egyes politikai erők megpróbálták törvénytelen módon magukhoz ragadni az államhatalmat – jelentette be Kirgizisztán elnöke, Szooronbaj Dzseenbekov kedd reggeli nyilatkozatában. – A választási eredményeket ürügyként felhasználva megzavarták a közrendet. Megzavarták a városlakók békés életét. Nem engedelmeskedtek a rendfenntartóknak, megverték az orvosokat és megrongálták az épületeket – mondta Dzseenbekov.

A parlamenti választások eredménye ellen tiltakozó tüntetők ostromolják a kormány székházát Biskekben.
Fotó: MTI/AP/Vlagyimir Voronyin

Amikor vasárnap Kirgizisztánban megtartották az ötévente esedékes parlamenti választásokat, még semmi sem jelezte előre a belpolitikai válság kezdetét. A hat és fél milliós lakosságú országban 120 képviselői helyből áll a parlament, amelyet arányos képviseleti rendszerben választják, a bejutási küszöb pedig hét százalék.

A kampányt azonban a kormányzat kritikusai szerint szisztematikus visszaélések kísérték: az ellenzéki újságírókat megfenyegették, több esetben szavazatvásárlásokra is fény derült. Az ellenzék továbbá azt követelte a kormánytól, hogy a Covid–19-járvány miatt halasszák el a választásokat, mert a járványügyi helyzet következtében nem volt lehetőség megfelelő kampányok lefolytatására.

Ám a parlamenti választásokat változatlanul megtartották, és a hétfőn közzétett hivatalos eredmény szerint azok a kormányerők teljes győzelmét hozták. A 16 versengő pártból csak négy jutott be a parlamentbe, miközben a két kormányoldalhoz kapcsolódó párt, a Birimdik (Egység) és a Mekenim Kirgizisztán (Drága Kirgizisztán) összesen 91 képviselői mandátumot szerzett.

Másnap az eredményhirdetés után az országban forradalmi hangulat alakult ki. A parlamentből kimaradt 12 ellenzéki párt választási csalásokat kiáltott és az eredmények eltörlését követelte. Az utcákon órákon át tartó összecsapások alakultak ki a rendvédelmi alakulatok és a tüntetők között, legalább 590 ember sérült meg, egy ember életét vesztette, tizenhárman az intenzív osztályra kerültek, írja az RBK orosz hírügynökség. A tüntetők elfoglalták a kirgiz parlamentet, ahol az elnöki adminisztráció is található. Később az épületben tűz ütött ki.

A demonstrálók másik csoportja az egyik kirgiz börtönhöz vonult, ahol kiszabadították az ország korábbi elnökét, Almazbek Atambajevet és egykori kormányfőjét, Szapar Iszakovot. Atambajevet 11 év, míg Iszakovot 15 év börtönre ítélték nyáron korrupció vádjával, ami az ellenzék szerint politikai ügy volt.

Kirgizisztán elnöke, Szooronbaj Dzseenbekov bejelentette, hogy a rendvédelmi szerveknek azt a parancsot adta, hogy ne nyissanak tüzet a tüntetőkre, de önmérsékletre és békés eszközök használatára szólította fel a politikai erőket. Dzseenbekov ugyanakkor meglebegtette a választások megismétlésének a lehetőségét is, amennyiben egyértelmű választási csalásokra derül fény.

Posted by Kunduz Zholdubaeva on Monday, 5 October 2020

Almazbek Atambajev a kiszabadulása után.

Csakhogy a tüntetőknek ez már kevés lesz: az ellenzéki politikai erők egy népi parlament összehívását és népi kormányfő kinevezését jelentették be hétfő este, valamint a kirgiz alkotmány teljes reformját. A terveik szerint a megismételt választásokból kizárnák a jelenlegi kormánypártokat, és menesztenék az elnököt, akinek a mandátuma egyébként csak 2023-ban jár le. Almambet Sikmamatov ellenzéki politikus például már kijelentette, hogy ő lett Kirgizisztán új főügyésze, írja a 24.kg kirgiz hírportál. Hogy őt ki nevezte ki a pozícióra? Saját maga. Ezzel egy időben Sikmamatov eltörölte a parlamenti választások eredményét, és büntetőeljárással fenyegette meg a választási csalásokban érintetteket.

A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói tiltakoznak a parlamenti választások eredménye ellen Biskek kormányzati negyedében Fotó: MTI/AP/Vlagyimir Voronyin

Az elmúlt másfél évtizedben Kirgizisztánban már két forradalom is volt: 2005-ben az úgynevezett tulipános forradalom Aszkar Akajev elnök tizenöt éves uralmának vetett véget. A 2010-es forradalom következtében az ország 2005-ben hatalomra került elnöke, Kurmanbek Bakijev elhagyta az országot, és Belaruszban talált menedéket.

Oroszország és Kína számára is fontos térség

Az 1991-ben függetlenné vált Kirgizisztánt szoros politikai, történelmi és gazdasági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, ám a földrajzi pozíciója és kínai határszakasza miatt a külkapcsolataiban Kína is fontos szerepet játszik. A közel 6,5 milliós lakosságú Kirgizisztán a közép-ázsiai térség egyik legkisebb és legszegényebb államának számít, amely az elmúlt évtizedekben számos politikai megrázkódtatáson is átesett.

A közép-ázsiai országok alatt hagyományosan öt országot értjük: Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán. Gazdasági teljesítményük és fejlettségi szintjük széles skálán mozog. Kazahsztán számít a térség leggazdagabb országának, amihez a gazdag kőolaj- és uránium lelőhelyek is hozzájárulnak, miközben Tádzsikisztán nominális GDP-je mindössze 807 dollár per fő. A Magyarországnál mintegy kétszer nagyobb Kirgizisztán lényegében a déli szomszédjához hasonló gazdasági teljesítményt produkál – az 1293 dollár per fős nominális GDP-jével a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a világ ötven legszegényebb országa között van. Az etnikailag is megosztott (a lakosság 73,5 százaléka kirgiz), és alapvetően a különböző politikai klánok mentén szerveződő országban nem ritkák a politikai válságok: az elmúlt másfél évtizedben két forradalom is végigsöpört Kirgizisztánon, teljesen átrendezve a helyi viszonyokat.

Kirgizisztán területe az üzbég irányítású Kokandi Kánság szétesése után 1876-ban a Cári Birodalom, majd 1924-től a Szovjetunió része lett. A közép-ázsiai régió ma a nagyhatalmi versengés terepe, ám más miatt fontosak az itt található államok Oroszország és más miatt Kína számára. Moszkva számára elsősorban belpolitikai és birodalmi ambíciókat szolgálnak ki: a szovjet birodalmiság és a dicső múlt képe még mindig élénken él a lakosságban, és erre a politikusok szeretettel rájátszanak. Nem mellesleg több millió közép-ázsiai vendégmunkás dolgozik Oroszországban, főleg az építőiparban. A Világbank adatai szerint 2018-ban Kirgizisztán GDP-jének a 33,6 százalékát a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalásai tették ki, és ennek a nagy része Oroszországból jön. Továbbá a térség egyfajta védelmi zónaként is szolgál, elszeparálva az orosz területeket a közel-keleti és afganisztáni szélsőségesekkel szemben.

Kirgizisztán aktív szerepet tölt be az orosz vezetésű szervezetekben: tagja a Független Államok Közösségének (1992), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ, 1992), az Eurázsiai Gazdasági Uniónak (2015) és a közös orosz-kínai biztonsági szervezetnek, a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek is. A területén két orosz katonai bázis is működik, az egyik a KBSZSZ keretében.

Kína számára is fontos az ütközőzóna szerepe, de emellett a régió az energetikai szerepe miatt számít értékesnek: Türkmenisztán a világ negyedik legnagyobb gázkészlete felett ül, és jelentős kőolaj- és gázkészletekkel rendelkezik Üzbegisztán és Kazahsztán is. Ezen kívül fontos Közép-Ázsia kapu szerepe: a térség egyfajta köztes állomásként tekinthető Peking számára Európa felé, és az Egy övezet egy út projekt szinte minden szárazföldi útvonala a térségen keresztül halad. Kirgizisztánban leginkább az aranybányászatban vetették meg a lábukat a kínai cégek, ami az ország egyik legfontosabb exportcikke. Miközben Oroszország politikai szerepre tör a térségben, Kína a gazdasági aspektuson keresztül kezdi felülmúlni Moszkvát: Közép-Ázsiában évek óta már nem Oroszország, hanem Kína az első számú kereskedelmi partner, a pénzügyi lehetőségei révén pedig komoly függésbe hozta a régió államait. Kirgizisztán az ötödik legeladósodottabb ország a világon Kína felé: adóssága már a GDP-je 30 százalékát teszi ki. Az idén kirobbant Covid-19 járvány pedig tovább rontotta az ország helyzetét: elemzők szerint a kirgiz gazdaság az elmúlt 25 év legrosszabb recesszióját éli meg éppen, miközben drasztikusan megnövekedett az államadósság, a költségvetési deficit és az infláció.