Az SZNT kinyilvánította: a nemzeti régiókért kész megmozgatni Európát. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság keddi döntése értelmében május 7-étől lehet gyűjteni a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű polgári kezdeményezést támogató aláírásokat.
Megfogalmazása szerint az aláírásgyűjtés azt szolgálja, hogy uniós szintű jogszabály szülessen azon régiók kiemelt támogatásáról, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Megemlítette: e földrajzi körzetekben meg kell szüntetni a lemaradást, és meg kell teremteni a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit.
Az SZNT tájékoztatása szerint az Európai Bizottság a megfogalmazott célnak megfelelően jegyezte be a kezdeményezést. A hatéves pereskedés eredményeként meghozott határozatában ugyanis kimondta, hogy az európai aláírásgyűjtés célja olyan, az EU strukturális alapjainak feladatait, célkitűzéseit és megszervezését meghatározó jogszabály kezdeményezése lehet, mely alapján az unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját erősítő programok írhatók ki.
Az SZNT emlékeztetett: 2008-ban határozott úgy, hogy élni fog az európai polgári kezdeményezés eszközével, és olyan jogszabály kidolgozását tűzi ki célul, amely közelebb visz Székelyföld autonómiájához. Az Európai Bizottság ezt mostanáig akadályozta, ám az uniós bíróságon elveszített per után szabad utat adott a kezdeményezésnek.
„Május 7-től tehát újabb nemes feladat előtt állunk: egy év alatt legalább egymillió támogató aláírást kell összegyűjtenünk az Európai Unió tagállamainak polgáraitól. Ebben számítunk az egész magyarság, belföldi és külföldi szövetségeseink, az autonómiaküzdelemben mellettünk álló szervezetek és országok, valamint az érintett nemzeti régiók támogatására” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közleményben.
Az egymillió támogató aláírást legalább hét uniós tagállamból kell összegyűjteni. Ha ez sikerül, az Európai Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: elfogadhatja, de el is utasíthatja a kérelmet, döntését azonban indokolnia kell.
Az Európai Bizottság 2013-ban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem is jegyezte be a kezdeményezést. Az elutasító határozatot az SZNT megtámadta az Európai Bíróságon. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország a bizottság, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A 2016-os elsőfokú ítélet még a bizottságnak adott igazat, de a fellebbezés nyomán a bíróság 2019. március 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító határozatot.
