Akadnak biztató jelek az új típusú koronavírus-járvány lassulását illetően Európában, de a járványnak koránt sincs vége, a világnak pedig hozzá kell szoknia a helyzet teremtette új körülményekhez – jelentette ki Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója csütörtöki, online megtartott sajtókonferenciáján Koppenhágában.
Kluge kiemelte Olaszországot, ahol a fertőzés terjedésének görbéje kicsit kevésbé meredekké vált, mindazonáltal leszögezte azt is: korai lenne azt mondani, hogy a járvány ott csúcspontjára ért.
Példa nélkülinek, ám szükségesnek nevezte a számos ország által meghozott, a járvány terjedésének lassítását célzó intézkedéseket. Leszögezte azt is, hogy e rendelkezések nyomán időt nyerhetnek, s elkerülhetik az egészségügyi rendszerek túlzott leterhelését is.
Hozzátette: a kormányoknak és az embereknek fel kell készülniük a járvány nyomán beköszöntött „új valóságra”, mégpedig hosszú időre
„Nem sprintről beszélünk, hanem maratonról” – tette hozzá.
Kluge hangsúlyozta: a COVID-19 jelentette fenyegetés a kötelező elszigetelési intézkedésekkel együtt jelentős pszichológiai hatással van a társadalomra, amit egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni. „Az elszigeteltség, a fizikai eltávolodás, az iskolák és munkahelyek bezárása olyan kihívások, amelyek hatnak ránk, és természetes, hogy ezekben a pillanatokban stresszt, szorongást, félelmet érzünk, magányosnak érezzük magunkat” – húzta alá a WHO európai igazgatója.
A járvány által leginkább érintett csoportok közé tartozik az egészségügyi dolgozóké, akik egyúttal a leginkább ki vannak téve a világjárvány veszélyeinek – Európában átlagosan 10-ből egy fertőzött az ágazathoz tartozik -, ezért a WHO intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy a megfelelő pszichológiai támogatásban részesítsék őket.
A WHO szakértői kiemelik, hogy az említett kihívásokra úgy reagálhatunk, ha szeretettel és figyelemmel fordulunk a többiek felé, figyelembe véve ugyanakkor a társas érintkezésben való távolságtartásra vonatkozó javaslatokat, és például egy telefonhíváson, egy levelezőlapon vagy egy videokonferencián keresztül érzékeltetjük közelségünket.
„Fontos, hogy szembenézzünk ezekkel a mentális kihívásokkal, amelyeket ez a válsághelyzet okoz Európában és a világ többi részén, és pontos, közérthető és hiteles információkat közöljünk mindenkivel, beleértve a legfiatalabbakat és a legidősebbeket” – fogalmazott Kluge.
