Aki kirobbantotta az ukrajnai háborút

Rettegett Igor hazatérése után sem adja fel a harcot, hogy országa visszaszerezze múltbéli dicsfényét.

De Sztrelkov ideje csak később jött el. 2014 áprilisában csatlakozott az orosz fegyveresekhez, akikkel Szlovjanszkba ment, amely stratégiai pont Doneck és Harkov között. „Az elején senki nem akart harcolni” – emlékszik vissza. A katona az érkezése után a csoportjával megtámadott egy helyi rendőrségi épületet. Később ő lett Donyecki Népköztársaság honvédelmi minisztere, de ez nem tartott sokáig, augusztusban ugyanis a Kreml parancsot adott, hogy térjen vissza Moszkvába.

A parancsnok azonban otthonról is folytatta a harcot, új irodáját egy elhagyott rézgyártó üzemben rendezte be. Munkatársai a követői közül kerültek ki, akik ma is katonai uniformisban dolgoznak. Most reklámvideókat vágnak és sajtóközleményeket adnak ki, ami egyelőre nem könnyű a valamikori katonáknak. „Egy gránátvető is könnyebben kezelhető, mint egy számítógép” – bosszankodik az egyik munkatárs.

Sztrelkov közben elmondja, hogy az új ellenfelei a liberális ellenzékiek, akik véleménye szerint nyugatpárti, a kijevihez hasonló forradalmat terveznek Moszkvában. Mikor korábban arról kérdezték, sajnálja-e Borisz Nyemcov meggyilkolt ellenzéki vezetőt, a szóvivője provokatívnak nevezte a kérdést. De a szeparatisták vezére ma már nem hezitál válaszolni: „Nyemcov nem volt tehetséges, és nem is volt mögötte teljesítmény. Az orosz állam és az egész orosz nép ellensége volt” – zárja rövidre. Sztrelkov mégsem helyesli a gyilkosságot, hiszen ez kárt okozott Putyinnak.

Az orosz elnökről egyébként Sztrelkovnak idővel változott a véleménye. Valamikor még úgy látta, hogy Putyin az ellenség táborához tartozik, akinek hatalma csak a korrupt barátaitól függ. Ma már az orosz államfő képe lóg a hivatalának falán, melyen haditengerészeti egyenruhában feszít.

Igor Sztrelkov ugyanakkor nem titkolja, hogy Putyin számára még mindig túl liberális és gyengekezű. Ő sokkal szívesebben látna egy totalitárius uralkodó vezetése alatt működő orosz birodalmat, voltaképpen cárról álmodozik. Mint mondja, az emberiségnek túl kevés tapasztalata van a demokráciával, ezért ő inkább egy ortodox monarchiát támogatna. Irodájában a dekoráció is erről tanúskodik: asztalát és irodája falát a bolsevikok által meggyilkolt utolsó orosz cár, II. Miklós képe díszíti.

Hogyan is nézne ki a Sztrelkov által elképzelt birodalom? Mindenekelőtt nagy lenne. Magába foglalná Fehéroroszországot, Grúziát, Örményországot és talán Közép-Ázsiát is. Ukrajna is a része lenne, Sztrelkov szerint az igazi szeparatisták ma Kijevben vannak, mert el akarják szakítani Ukrajnát Moszkvától. A férfi ezért még mindig Putyint hibáztatja: „Miért nem pusztítottuk el az ukrán hadsereget szeptemberben?” – kérdezi.

A volt katonai parancsnok múlt évben arról értekezett, hogy egyedül Oroszország – mint a Szovjetunió jogutódja – rendelkezhet Ukrajna területi egységéről. Akkor azt is kinyilatkoztatta, hogy a NATO terjeszkedése az ateizmus és a sátánizmus térhódítása, ami ellen minden áron harcolni fog.

Sztrelkov ma úgy gondolja, hogy egy hatalmas háborúban harcol, melynek végén Oroszország visszanyeri majd méltó helyét a világrendben. E világnézet tele van ellenségekkel, beleértve az Európai Uniót, az Egyesült Államokat, valamint azokat az oroszokat, akik nem úgy gondolkodnak, mint ő. Sőt, Sztrelkov feketelistáján nemcsak olyan ellenzékiek szerepelnek, mint Nyemcov, hanem a Kremlben helyet foglaló elit egy része is gyanús. „A legmagasabb szintű tisztviselők szoros kapcsolatban állnak az oligarchákkal és a Nyugattal” – mondja.

A szeparatista parancsnokról kialakult kép egy különleges szintézis eredménye: keveredik benne az önmaga által kreált valóság a tudatos propagandával. Sztrelkov már korábban is előszeretettel öltött magára középkori uniformisokat, így sokan egy szigorú, lovagias katonát látnak benne. És ami még ennél is fontosabb: olyan embert, aki nem korrupt. Nem is csoda, hogy az újságok gyakran úgy emlegették őt, mint „az orosz Che Guevarát” vagy „a nép generalisszimuszát”. A Kreml propagandagépezete pedig szinte az egyik napról a másikra nemzeti hőst formált belőle.

Azonban ma már úgy látszik, hogy az orosz vezetők nem tudják az ellenőrzésük alatt tartani Sztrelkovot, aki egyre inkább az orosz szélsőjobb vezető személyiségévé vált. Márpedig ők azért kritizálják Putyint, mert nem csatolta el Donecket és Luhanszkot Ukrajnától. Sztrelkov szerint ugyanis Moszkva tette lehetővé, hogy a Donyec-medence felperzselt földdé váljon. Mint mondja, Putyinnak is meg kellene már értenie: többé nincs lehetőség arra, hogy az oroszok megbékéljenek a Nyugattal.