Amerika uralja a világ fegyverpiacát

Tavaly is óriási, növekedő üzlet volt a fegyverkereskedelem, amelyből legfőképpen amerikai cégek profitáltak. Európa és Oroszország még kap egy szeletet a tortából, de a többieknek csak a morzsák jutnak.

Bagdadi kereskedés, tele külföldi gyártmányokkal Fotó: Wissm Al-Okili Forrás: Reuters

A világ száz legnagyobb fegyverkereskedelmi vállalatának forgalma tavaly meghaladta a 420 milliárd dollárt, amely 4,6 százalékos növekedés az előző évhez és 47 százalékos emelkedés 2002-höz képest – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tegnap közzétett jelentéséből. Az iparág legnagyobb nyertese vitathatatlanul az Egyesült Államok, amit jól tükröz, hogy a lista első öt helyezettje amerikai. A Lockheed Martin, a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a General Dynamics ötöse 148 milliárd dollárért, az összes eladás 35 százalékáért felelt. Azért a többieknek is volt mit a tejbe aprítani, az amerikai fegyvergyártók összforgalma elérte a 246 milliárd dollárt, a fegyverkereskedelem 59 százalékát.

Jól jelzi a piac aránytalanságát, hogy a százas listán nyolcvan vállalat az Egyesült Államokból, Európából vagy Oroszországból kerül ki. Az első európai gyártó, a brit BAE Systems 24,2 milliárd dolláros forgalma mindössze a hatodik helyre volt elég. Őket követi az euró­pai nemzetközi összefogással dolgozó Airbus, majd az olasz Leo­nardo. A 27 európai vállalat összesen 102 milliárd dollár értékben értékesített fegyvert. Oroszországból tíz gyártó fért be a legnagyobbak közé, összforgalmuk tavaly 36,2 mil­liárd dollárra rúgott. Ez apró visszaesés az előző évhez képest, így elmondható, hogy az orosz fegyvergyártás lassan stabilizálódik. Ugyanakkor általánosságban is megállapítható, hogy a fegyver­piac nagyban függ egy-egy nagyobb megrendeléstől, „slágerterméktől”. Az orosz kereskedelmet például az Almaz-Antyej húzza, ami azt az Sz–400-as légvédelmi rakétarendszert gyártja, amelyből most vásárolt be Törökország. A maradékon más államok osztoznak. A listára felfért még hat japán, három izrae­li, indiai és dél-koreai, két török, valamint egy ausztrál, kanadai és szingapúri vállalat is.

Bagdadi kereskedés, tele külföldi gyártmányokkal
Fotó: Reuters

Feltűnő, hogy a SIPRI jelentésében nem szerepel Kína. Ennek az az oka, hogy Peking titkolja a vonatkozó statisztikáit, az átláthatóság hiánya miatt a szervezet ezért inkább kihagyta őket a számításokból. Rámutattak, hogy a kínai fegyvergyártás és -fejlesztés egyébként is későn ébredt, és bár az utóbbi időben jelentős sikereket ért el, de még nem számítanak komoly tényezőnek. A SIPRI egy korábbi anyagában ugyanakkor éppen arra mutat rá, hogy Kína már nem csupán óriási vásárló, de egyre fontosabb gyártó is.