Orosz bombázók tesztelik a NATO légvédelmét

Az orosz légierő gépei Norvégiánál és a La Manche-nál, ellenpropagandára való felhívás a The Guardianben.

2014 decemberében két légtérsértés-közeli esemény is történt, mindkettő a Balti-tenger felett. Egyik alkalommal – egy felvétel tanúsága szerint – orosz Szuhoj vadászbombázókat kísérnek holland gépek, a másik esetnél hat nagy hatósugarú bombázó repült több más géppel együtt a Baltikum feletti nemzetközi légtérben, megközelítve az atlanti szövetség tagországainak határait.

November 12-én Észtország és Litvánia légterében fogtak be egy orosz szállítógépet holland F–16-osok. A repülő ezután nem az anyaország, hanem a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrád felé kanyarodott el. Egy nappal később a holland védelmi minisztérium módosította a korábbi közleményt annyiban, hogy az orosz gép csak megközelítette az említett légtereket, meg nem sértette.

A NATO keleti terjeszkedését nemes szándékokkal indokolták. Például hogy a tagság az új tagországokban elő fogja segíteni a demokrácia fejlődését, hozzájárul a gazdasági fellendüléshez és a biztonsághoz. A szép gondolatok mögött azonban Amerika második világháború után kialakult dominanciája megerősítésének szándéka állt, ami azután a későbbi vitákból, különösen az Oroszország elleni határozott fellépést sürgetők érveiből egyöntetűen kiderült.

Olvassa el a teljes jegyzetet!

Október utolsó napjaiban több helyen észleltek komolyabb orosz katonai aktivitást a levegőben: az Északi-tenger felett négy Il–78-as tankert és négy Tu–95-ös bombázót fogott be a svéd légierő. Ezután hat gép visszafordult, de két bombázó továbbrepült az Atlanti-óceán felé, ahol először a brit, majd délre fordulva a portugál légierő gépeinek adott munkát. Az orosz repülők transzponder, azaz automata válaszjeladó nélkül közlekedtek, tehát a radarok számára észrevehetetlenek maradtak, ami komoly veszélyt hordoz magában a polgári repülésre nézve is.

Ezzel egy időben a Fekete-tenger felett egy Szu–27-es vadászgépekből és két bombázóból álló négyes formációt érzékelték a NATO radarjai, a Balti-tenger felett pedig két nap alatt kétszer ugyanazt a hét gépet fogta be az atlanti szövetség. A NATO ennek kapcsán akkor azt közölte, hogy fokozzák a készültséget, és sűrítik a légi járőrözést a kelet-európai térségben.

Október 22-én ismét Észtország volt a középpontban, ugyanis a külügyi szóvivő akkori közlése szerint egy nappal korábban egy orosz Il–20-as hatolt be az ország légterébe. Bár Moszkva cáfolta a hírt, a felderítő gép feltűnése miatt az észtek bekérették a tallinni orosz nagykövetet.

Az orosz repülők messzebbre is merészkedtek, szeptember végén az amerikai és a kanadai légvédelmi azonosító övezetben jelentek meg tankergépek, Migek és két hadászati bombázó. Ugyan a gépek nem léptek be egyik ország légterébe sem, illetve az érintettek sem vették fenyegetésnek a repülők megjelenését, az ukrán helyzet miatt kialakult orosz–amerikai szembenállás fokozódása okán kiemelt helyet kapott a hír az újságok hasábjain.

Szeptember közepén svéd Gripenek fogtak be országok felett két Szu–24-est, majd tessékelték ki őket, a légtér „durva megsértése” miatt pedig a stockholmi orosz nagykövetet bekérették, és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki. Ezzel egy időben a brit partoknál is megjelent Moszkva két Tu–95-ös stratégiai bombázója, és bár London két Typhoont felküldött, az orosz gépek nem lépték át a határt.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget egyébként több uniós tagállam tájékoztatta olyan esetekről, mikor transzponder nélkül közlekedő orosz katonai gépek az országgal határos tengerek fölött repültek, és nem lehetett velük kapcsolatot teremteni. A NATO pedig csak 2014-ben több mint száz olyan esetet rögzített, amikor orosz gépeket észleltek. Ez háromszor annyi, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt bő fél évben az orosz légierő részéről tapasztalt fokozott aktivitásnak a hátterében egyrészt az ukrajnai helyzet kapcsán Európában kialakult feszült légkör állhat, másrészt köze lehet a tavaly májusi NATO-hadgyakorlathoz, amelynek kapcsán akkor az orosz légierő vezérkarának egyik vezetője azt közölte, hogy fokozzák a balti országok légterét érintő felderítő tevékenységet.

Egy tavaly novemberben megjelent tanulmány szerint az agresszívebb orosz magatartás és a Nyugat fokozódó készültsége együtt növeli a helyzet váratlan eszkalálódásának és az események feletti irányítás elvesztésének kockázatát. A tanulmány szerint Oroszországnak újra kellene értékelnie a hasznot és a kockázatokat, amelyeket az újfajta, agresszívabb politikája okozhat, illetve a NATO-nak fokozottabban kellene hatást gyakorolnia Moszkvára a magatartása átgondolása érdekében. Továbbá mindkét félnek visszafogottságot kellene tanúsítania mind katonai, mind politikai értelemben, végül pedig fokoznia kellene a katonai kommunikációt és az átláthatóságot.