Az amerikai–orosz viszony állapota közel van a válságoshoz

Joe Biden és Vlagyimir Putyin tárgyalásai mintegy négy-öt órán át fognak tartani, a szünetekkel együtt.

Genf, 2021. június 15. A Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök június 16-i csúcstalálkozójának otthont adó La Grange-villa a Genfi-tó partján Genfben 2021. június 14-én. MTI/AP/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber

Az orosz–amerikai kapcsolatok állapota csaknem kritikus, a két elnök szerdai genfi találkozójának elő kellene mozdítania a megértést köztük néhány kérdésben – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak kedden Moszkvában. – A találkozó közben az elnökök, ha nem is megállapodásra, de megértésre fognak jutni.

Természetesen ez hatással lesz az orosz–amerikai kapcsolatok alakulására, amelyek mára zsákutcába jutottak, és amelyek állapota közel van a válságoshoz. Ebben az összefüggésben nyilván valamit tenni kell majd

– mondta Usakov.

Hozzátette, minden megállapodás, ha egyáltalán sikerül majd ilyet elérni, kompromisszumos lesz, és hasznára válik majd a viszonynak.

Usakov a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szerdán esedékes tárgyalásainak napirendjén szereplő témakörök között említette meg az amerikai–orosz viszony állapotát és fejlődési kilátásait, a stratégiai stabilitás, az információbiztonság, valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem, a gazdasági együttműködés, az éghajlati ügyek, az Északi-sarkvidék és a koronavírus elleni küzdelem problémáit. Usakov szerint a felek „desszertnek” a regionális kérdéseket hagyták meg, köztük a Közel-Kelet, Szíria, Líbia, az iráni atomprogram, az afganisztáni rendezés, a Koreai-félsziget, Hegyi-Karabah és Ukrajna ügyét.

– Az elnökök bármilyen témát felvethetnek

– mondta a tisztségviselő arra a kérdésre válaszolva, hogy terítékre kerül-e Alekszej Navalnij elítélt orosz politikus és Belarusz kérdése. Úgy vélekedett, hogy noha a napirendet nem volt nehéz összeállítani, tartalmilag nagyon nehéz tárgyalások várhatók. A kétoldalú kapcsolatban megoldatlan kérdésnek nevezte, hogy az amerikaiak a világ minden részén orosz állampolgárokat „fogdosnak össze”, és a 2014 után bevezetett szankciók közepette sok indokolatlan lépést tettek az orosz diplomáciai képviseletek ellen. A történteket a tanácsadó az orosz tulajdon ellopásának nevezte. Usakov arra utalt, hogy az Egyesült Államok 2017. szeptember 2-án bezáratta a San Franciscó-i orosz főkonzulátust, valamint a washingtoni kereskedelmi képviseletet és annak New York-i kirendeltségét. (Az első két ingatlan diplomáciai mentességet élvező orosz tulajdon, a harmadik bérlemény.) Fél évre rá, 2018. március 26-án Washington bezáratta a seattle-i orosz főkonzulátust (bérlemény) és a főkonzul rezidenciáját (orosz tulajdon) is.

A Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozójának otthont adó La Grange-villa a Genfi-tó partján Genfben.
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő keddi tájékoztatása szerint

a tárgyalások mintegy négy-öt órán át fognak tartani, a szüneteket is beleszámítva.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című napilapban kedden megjelent nyilatkozatában nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a csúcs után a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet visszatérjen állomáshelyére. A két misszióvezető azt követően tért haza konzultációra, hogy Biden egy márciusi televíziós interjúban igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkvának meg kell fizetnie az amerikai választásokba való beavatkozásáért.