– A terrorizmustól a migrációig számos fenyegetettséggel számolt a világ, de ilyen járvánnyal nem. Önt többek között a bűvös 8-as biliárdgolyónak is nevezték az előrejelző képessége miatt. Látta-e ennek a válságnak a közeledtét?
– A legkevésbé sem. Pontosan senki nem tudta ezt. A járvány kitörése nem politikai fejlemény, hanem a kínaiak kultúrájával függ össze, azzal, hogyan tárolják az élelmiszereiket, és bizonyára olyasmikkel is, amiket ma nem tudunk. Az emberek hajlamosak hinni abban, hogy az ellenőrzésünk alatt tartjuk a világot.
– A Covid–19 drámai módon megváltoztatja az életünket. Milyen világra ébredünk, ha egyszer vége lesz?
– A betegek jelentős része felépül, egy kisebbség belehal. Vannak más betegségek is, amibe belehalnak emberek, például a rákba. Előbb-utóbb születik valamilyen orvosi megoldás, ha nem is azonnal. De egy biztos: Magyarország Magyarország marad, Oroszország tőle keletre fog elterülni, Németország nyugatra, az amerikaiak pedig mindenütt ott maradnak. Ezek nem változnak meg a jövőben sem.
– Hogyan változik meg a globális kormányzás?
– A legfontosabb változás, hogy az Európai Unió eltűnt a színről. Ott van viszont Berlin, Budapest, Párizs – ők hozzák a döntéseket, és gondoskodnak a népeikről. Mindig is voltak erős nemzetállamok. Az Európai Unió mint szuperkormányzat időszaka csak átmenetinek bizonyult. Nem arról van most szó, hogy a nemzetállamok felemelkednének, hanem arról, hogy sohasem merültek feledésbe. A nemzetállamok nem ruházhatják át a szuverenitásukat egy multinacionális tényezőre. Biztos vagyok benne, hogy fennmarad valamiféle európai övezet: az európai közösség például, mint szabadkereskedelmi együttműködési forma, jó elképzelés. A közös európai kormányzás eszméjét ugyanakkor túlgondolták: ehhez az EU a kellő önbizalommal sem rendelkezett, a tagállamok pedig – és ez a fontosabb – visszavették a szuverenitást. Nem Brüsszelhez rohangáltak, hogy mit tegyenek, hanem maguk cselekedtek.
„Ha Trump jókor lép, nagy vezetővé válik”
Fotó: Wikipedia
– Az EU eltűnik a történelem süllyesztőjében? Hogyan képzeljük el Európát öt-tíz év múlva?
– Most megmutatkoztak a korlátai. Háború vagy járvány idején nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy számonkérhető döntéseket hozzon. Egy szabadkereskedelmi övezettel semmi probléma sincs, Európának szüksége is van rá. Mi is ilyenben élünk Észak-Amerikában. De ez nem jelenti azt, hogy a kanadaiak előírhatnák nekünk, hogyan alakítsuk a politikai rendszerünket.
– Mi lehet a járvány hatása az amerikai elnökválasztásra?
– Donald Trump megítélése most egész jó, ideértve a kétezermilliárd dolláros gazdasági élénkítőcsomag fogadtatását. Az elnöknek most egyszerre kell egy természeti, gazdasági és társadalmi válságot menedzselnie. Különös ember, és bírálatok is érik, de a polgárok általában úgy látják, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, és érti, miről van szó. Ellenfele, Joe Biden teljességgel láthatatlan, kámforrá vált. Trump a következő problémával szembesül. A szakemberek a társadalmi távolságtartást javasolják a járvány terjedésének visszaszorítására. De ezt a bezártságot nem lehet a végtelenségig fenntartani. Előbb-utóbb – szerintem nagyjából júniusban – meg kell hozni azt a nehéz döntést, hogy fenntartsuk-e a távolságtartást vagy feloldjuk. Ha Trump megfelelően lép, akkor a nagy vezetőink egyikeként vonulhat be az amerikai történelembe.
Névjegy
George Friedman 1949-ben született Budapesten magyar zsidó családban, amely kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban folytatott politikatudományi tanulmányokat, majd doktorált. 1996-ban hozta létre a Stratfort, a világ egyik legismertebb magánhírszerző cégét és geopolitikai agytrösztjét. A róla szóló portrécikkében a The New York Times magazinja a geopolitikai előrejelző képessége miatt a bűvös 8-as biliárdgolyóként jellemezte Friedmant. A Stratforból való 2015-ös kiválása óta a Geopolitical Futures elemzőportált irányítja. Legújabb könyve, a The Storm Before the Calm (A csend előtti vihar) néhány hete jelent meg Amerikában.
