Rendkívüli tanácskozást tartott kedd reggel az örmény biztonsági tanács, amelyen a Hegyi-Karabah térségében kirobbant konfliktust és a lehetséges örmény válaszcsapások módját tárgyalták meg. Az örmény védelmi minisztérium „nagyszabású azeri offenzíváról” adott hírt hétfő éjszaka. A harcok már a harmadik napja dúlnak, és éjszaka is folytatódtak. A hadműveleteket nehéztüzérség és légicsapások is kísérik.
A konfliktus nem a semmiből pattant ki: az 1991-ben függetlenségét kinyilvánító, nagyrészt örmények által lakott Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsán része, és bár Örményország aktívan támogatja, önállóságát egyetlen ENSZ-tagállam sem ismerte el, még Jereván sem. Az 1994-ben megkötött fegyverszünet óta a konfliktus befagyott, de soha nem oldódott meg, és időnként újra fellángolt: legutóbb idén júniusban is voltak komolyabb hadműveletek a felek között.
Azerbajdzsán védelmi minisztériumának a felvétele az éjszakai harcokról.
– Rendszeresek a határon a villongások, ez nem egy biztonságos környék. Hiába lett lezárva a háború, a frontvonal továbbra is élő maradt – meséli a Magyar Nemzetnek Karácsony Péter, az ELTE Közgazdasági karának a docense, akinek a hozzátartozói élnek a térségben, mindössze néhány kilométerre a hegyi-karabahi határtól, az azeri oldalon. – Ezt a helyzetet mi, magyarok is átérezhetjük, hogy mit jelent felnőni olyan területeken – vagy olyan területek mellett, amelyek már nem az anyaországhoz tartoznak. Elég nagy területet hasítottak ki az országból, és ebbe természetesen nem nyugszanak bele Azerbajdzsánban – folytatja.
A konfliktus vasárnapi kirobbanása után Örményország hadiállapotot és katonai mozgósítást hirdetett ki, az országot hétfőn részlegesen lezárták: a 18 és 55 éves örmény állampolgárságú férfiak nem hagyhatják el azt a katonai készültség miatt. Azerbajdzsán az internet-hozzáférést blokkolta, de az ország déli részén gond volt az elmúlt napokban a telekommunikációval is. A legtöbb népszerű közösségi oldal és üzenetküldő alkalmazás az elmúlt napokban elérhetetlenné vált. Jereván keddig 53 áldozatról tájékoztatott, akik az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság katonái voltak. Baku hivatalosan nem adott hírt az azeri áldozatokról, de a másik fél legalább kétszáz főre teszi a számukat.
Örmény férfi áll találatot kapott háza egyik helyiségében az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapások után Martuni faluban, a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-én. Fotó: MTI/EPA/Vahram Bagdaszarán
Amennyiben a konfliktus a következő napokban is változatlan intenzitással folytatódik, akkor minden esély megvan ahhoz, hogy teljes értékű háborúvá váltson át Örményország és Azerbajdzsán között, amit a leginkább Moszkva próbál megakadályozni. Oroszország az elmúlt években szorosabb partneri kapcsolatokat igyekezett kiépíteni Azerbajdzsánnal, amelyekről nem mondana le szívesen. Örményország ugyanakkor a szövetsége, amely egyaránt tagja az Eurázsiai Gazdasági Unió nevű gazdasági és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet nevű katonai szervezetnek is. Egy esetleges háború Moszkvát is hadviselő féllé tenné, mégpedig Jereván oldalán.
Ennél kevésbé visszafogott Azerbajdzsán szövetségese, Törökország. Recep Tayyip Erdoğan török államfő a konfliktus rendezésén együttműködő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki munkacsoportját vádolta meg azzal, hogy harminc év alatt képtelenek voltak megoldani a helyzetet. A munkacsoport társvezetői Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország.
– A Hegyi-Karabah megszállásával indult válságnak véget kell vetni – mondta Erdoğan.
